Hogyan éljünk meg így Magyarországon?
Angliában élünk, apám után jöttünk ki pár éve, viszont egyáltalán nem szoktuk meg az évek alatt, a pénzen kívűl semmi nincs ami itt tartana, lelkileg megbetegít az, hogy távol vagyunk a barátainktól, családunktól. És még apámat is el kell viselnünk, aki egy borzasztó ember, nem bírunk vele együtt élni. Mindenben dirigál, nem lehet vele beszélni, hogy mi nem érezzük itt jól magunkat, mert elvárja, hogy ha neki bejött az itteni élet, akkor nekünk is jöjjön be, amint megemlítjük, hogy mennyire hazavágyunk már ordibál, szinte tilos beszélnünk a hazánkról, mert kiborul.
A lényeg, hogy mi 1 éven belül haza szeretnénk költözni. Viszont apám megmondta, hogy ha mi innen elmegyünk, akkor nem fog adni pénzügyi támogatást (ezzel próbál zsarolni, hogy maradjunk). Nekem mindenképpen dolgoznom kéne, és adnom a családi kasszába (3-an vagyunk: anya, húgom és én). Anyának csak vendéglátói végzettsége van, viszont abba nem akar visszamenni, már nem bírna annyit dolgozni, plussz így semmi szabadideje nem lenne, a húgom egyedül lenne egész nap, ő 12 éves, de olyan életképtelen, hogy még egy kenyeret sem tud megkenni. Én addigra már egyetemista leszek, szóval én sem tudok otthon ülni vele. És anya dolga lesz, hogy amikor hazaesik este 10kor hulla fáradtan adjon még kaját a húgomnak. Így arra gondolt, hogy elvégezne egy dajka képző tanfolyamot, viszont az addigra már 2 éves lesz, nem úgy mint eddig, hogy pár hónap alatt elvégezhető volt. Így nem biztos, hogy bevállalná már, hogy elvégzi, de ha be is vállalná, miből élnénk meg addig? 2 évet kéne tanulnia, mellette dolgoznia, így szintén semmi ideje nem maradna a húgomra, meg magára sem. Én mindenképpen dolgozni fogok az egyetem mellett, de anya addig amíg kitanulná a szakmát, addig hol tudna dolgozni? Vendéglátóba semmiképp nem akar, mindenképp olyan munka kéne, amiben nem kéne napi 8 órát dolgoznia, nem venné el olyan sok idejét, és a fizetésből is eltudná tartani a húgomat, hogy ne haljon éhen. Persze én is adnék pénzt, de én inkább úgy támogatnám őket, hogy magamat rendezem, tehát magamnak veszek kaját, meg szükségleteket, hogy ne legyek plussz teher.
És szeretném, ha anya olyan munkába tudna dolgozni, amit szeret. Eddig nem tudta soha még, hogy mi akar lenni. Most rájött, hogy gyerekekkel szeretne foglalkozni, ezért gondolt az óvodai dajkaságra. És én annyira örülök, hogy végre rájött, hogy mit szeretne, eddig azt se tudta, hogy minek akarna tanulni, de most végre van valami konkrét amihez lenne kedve. Viszont félek, hogy elvenné a kedvét az, hogy 2 évig kéne tanulnia, és így inkább lemondana róla, és egy olyan szakmában helyezkedne el amit utál. Mert eddig én is azt hittem, hogy a dajka tanfolyam továbbra is pár hónap alatt elvégezhető lesz, de nemrég olvastam utána, hogy ugyanúgy a többi okj tanfolyammal együtt azt is meghosszabítják évekre. És ezt anya még nem tudja. Olyan jó, hogy vannak tervei, hogy majd elmegy, kitanulja azt, és akkor több szabadideje marad mellette, meg nem kéne reggeltől estig bent lennie.
Tudja, hogy rohadt nehéz lesz otthon megélnünk, de jó, hogy vannak konkrét elképzelései. Viszont, ha megtudja, hogy 2 évig kéne tanulnia, úgy elmenne a kedve, és maradna a keserűség meg a bizonytalanság, hogy most akkor így mi lesz, meg miben dolgozzon nyugdíjas koráig.
Szerintetek mihez kezdjünk otthon? Miből éljünk meg, és anya mit kezdjen az életével?
"Szerintem semmivel sem rosszabb itt a helyzet mint kint"
Ez az első mondatod hitelteleníti az egész hozzászólásodat. Az egyik oldalon a világ egyik leggazdagabb országa, rengeteg lehetőséggel, a másik oldalon Európa egyik legszegényebb országa, nevetséges bérekkel és minden szempontból tragikus közszolgáltatásokkal. De szerinted ezek egyenlőek, semmivel sem rosszabb az egyik a másiknál. Oké.
Valami terv van arra vonatkozóan, hogy az egyetemi éveid alatt miből fogod fenntartani saját magad és anyukád mit fog dolgozni?
Nyugodtan költözz haza, engem semmilyen módon nem érint a döntésed, ahogyan a többi ide írót sem( gondolom ).
Csak figyelmeztetlek, hogy itthon még a diákmunka intézés sem megy olyan gördülékenyen. Papíron bármelyik szövetkezethez tudsz ugyan jelentkezni, de csak azokat az embereket hívják rendszeresen, akik protekcióval rendelkeznek. Akinek nincs, azt három havonta egyszer hívják. Több diákszövetkezetnél voltam már és mindegyiknél ez a gyomorforgató rendszer működött. Így jól gondold meg, hogy ha ezt az opciót választod. Lehet, hogy így nem fogsz munkát találni. Még a nyári diákmunka sem opció így mindenki számára.
Másik megoldás lehet a részmunkaidő. Ez nem diákmunka, de rugalmasan akkor mehetsz, amikor szeretnél( na és persze szükség is van rád mellé ). Így talán még lehet esélyed. Hátránya, hogy MINIMÁLBÉR ALATT fizet. Jelenleg bruttó 930 forintos az órabér. Magasabban nem fizethetnek. Tiltják a magyar törvények. NEM VICC! Vagyis az ország minden táján ugyan annyit kereshetsz.
Annyi szerencséd lehet itt, hogy csak SZJA fizetési kötelezettséged van, amit 25 éves kor alattiak esetén azt hiszem már eltöröltek( vagy még tervezik ). Így a bruttó 930 forintos órabérből lehet nettó 930 forint. CSODÁS!
Ezen felül lehetsz még vérplazma donor. :/
Természetesen hatósági árazással. Vagyis törvénybe van foglalva, hogy a cégek nem adhatnak egy bizonyos összegnél többet a vérplazmádért cserébe. Így Tiborcz Istvánnak( Orbán Viktor veje ) vérplazma adással foglalkozó cégével nem vehetik fel a versenyt más cégek úgy, hogy többet fizetnek a szerencsétlen donoroknak. Így Tiborcz szénné keresheti magát ezzel is.
Ezen felül marad a főállás. Ha csak érettségid lesz, a betanított munkáknál többről ne is álmodj. Mehetsz a mekibe vagy egy gyárba operátornak.
A fizikai munkában az a rossz, hogy ugyan úgy képes lefárasztani szellemileg, mint az irodában tevékenykedés. Miután hazaérsz, ülhetsz is a könyvek fölé és tanulhatsz. Természetesen ez az "életforma" csak levelezőn kivitelezhető.( Egyes egyetemeken azt hiszem van esti munkarend is, de én erről nem tudok nyilatkozni. :D )
A lényeg, hogy nem lesz elég időd a barátaidra és az emberi kapcsolataid ápolására. Ráadásul még fáradt is leszel. Munkával, tanulással, alvással fognak telni így az egyetemi éveid. Sokan még a nappaliról is kibuknak. Hát... Van aki így is elvégzi, de ahhoz keménynek kell lenni.
De van itt egy bökkenő, ugyanis a több műszakos munkarend esti képzés és levelező mellett is kivitelezhetetlen. Nem tudod az idődet rendesen beosztani. Akinek csak érettségije van, az ki is zárhatja, hogy egyetemre megy és dolgozik mellette. Ugyanis érettségivel 99%, hogy csak olyan munkát fogsz találni, ahol több műszak van.
Biztosan vannak még ezen felül is lehetőségek.
Vehetsz fel diákhitelt. REMEK LEHETŐSÉG! Egy hatalmas adóssággal kezded az életed majd.
Nem lehetetlen, csak nagyon nehéz. Szűkek a lehetőségeid.
Nem a koroddal van a baj, vagy a felfogásoddal. Szerintem nem ismered elég jól, hogy itthon mi megy. Itthon ott b*sznak át és ott húznak le és keresztbe, ahol tudnak. Nem csak szimplán sok a hülye, hanem sok a gerinctelen féreg is. Ez egy egyetemista diáklánynak, aki a saját lábán akar megállni elég lehetetlenné tudja tenni a helyzetet.
Amúgy én is itthon tervezném az életem, csak tervet nem tudok készíteni, mert nem találok olyan lehetőségeket, amelyek nekem jók lennének. :D
Nem tudom, hogy az érettségi mellett mennyi megtakarításod lesz.
Nem tudom, hogy lesz e valami szakmád mellé, amikor hazaköltözöl.
Ha lesz szakmád, nem tudom, hogy el tudsz e vele helyezkedni és tudsz e mellette egyetemen tanulni.
Nem tudom, hogy meg tudjátok e úgy oldani, hogy mégis kapj szülői támogatást.
Nem tudom bevállalnál e diákhitelt, így adóssággal kezdve az életed.
Nagyon meg kell gondolni és meg kell tervezni. Fontos, hogy legyen A és B terv is.
Attól, hogy valakinek könnyen megy itthon is, nektek még mehet nagyon nehezen.
"Prímán találtok munkát, legalábbis ha Bp-en éltek. "
Prímán? Van egy középkorú, valószínűleg évek óta munkanélküli, labilis idegállapotú ex-vendéglátós, nyelvtudás nélkül: még ha nem lenne épp a tönk szélén a szektor, akkor sem valószínű, hogy "prímán" találna állást. Van egy középiskolás lány, aki egyetemre készül: prímán maximum diákmunkát találna. És van egy eltartandó öccs vagy húg (már fene se tudja), aki a vajas kenyeret se tudja megkenni.
És anyukaád most mit csinál? Dolgozik valamit vagy apád tartja el a családot?
Szerintem a probléma ott kezdődik, hogy anyád felnőtt fejjel meg most se tudja, mit kezdjen a saját életével. Úgy pottyantott két gyereket, hogy se végzettsége, se terve, se megtakarítása, csak egy férje, aki ezek szerint szar választás volt.
Ezért javaslom minden nőnek azt, hogy igen is álljon meg a saját lábán, ne legyen kitartott meg háztartásbeli, mert pont így fog járni. Szabadulna a férjétől, de nem tud, mert a csupasz seggem kívül semmije nincs.
És akkor még pár év alatt arra sem volt képes, hogy a nyelvet megtanulja...
41: Mert? Te milyen nemzetiségű vagy, nem magyar vagy? Mert akkor tényleg nincs közöm hozzád, de mivel magyar vagyok, ezért a népemhez közöm van, hisz én is magyar vagyok és a magyar vér összeköt. De ha te mondjuk nem magyar vagy, akkor persze hozzád semmi közöm, hisz nem egy népből származunk. :D
50: köszönöm a válaszod, a te válaszod volt eddig a leghasznosabb. :) 17 vagyok, és élnünk lesz hol, tehát nem kell már lakást kivennünk. És igen, az angollal tudok majd boldogulni, meg az mindig hasznos, ha tökéletesen beszélek egy idegennyelven.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!