Miért jobb a testvérem nálam mindenben?
Van 2 húgom mind a kettőjüket nagyon szeretem de nagyon bánt hogy ők mindenben jobbak nálam. Én egyetemre járok mérnöki szakra. Szenvedek velem mert nem nagyon tetszik. Gimibe 4-es tanuló voltam. Tesómék ők ugyan abba a szakközépbe. ( máshova mint én). Az én sulim mindig le volt nézve a család részéről mert nem olyan elit gimi. Mind a két tesóm jó tanuló főleg nyelvből meg matekból. Na nekem pont ezek nem nagyon mennek. A kicsi most fog majd érettségizni. A másikat felvették fősulira.
Ne értsétek félre büszke vagyok rájuk hogy ők ilyen okosak az egyikük versenyeket nyer a másik szépen rajzol. Nekem meg semmi extra képességem nincs amivel anyuék tudnának a rokonoknak villogni. Én nem érzem magam semmibe sem jónak. Most csinálom az egyetemet ahogy tudom de ennyi. Meg ők szerintem sokkal szebbek is mint én. Mondjuk nálam könnyebb szebnek lenni. Az egyik tesómnak előbb volt pasija mint nekem.
Nem akarok ilyen szürke egér lenni köztük nem tudom hogy mit csináljak. Büszke is vagyok rájuk meg nagyon féltékeny is. Pedig teperek mint az állat hogy nekem is legyen valami plusz dolgom . ( eddig csak abba vagyok előbre hogy sikerült a jogsit letenni. Mondjuk nem elsőre de meg lett. Már előre félek ha a tesóim mennek hogy nekik tuti elsőre meglesz aztán megint nézhetek hogy ebbe is milyen béna vagyok.
Én nem azt akarom hogy ők rosszak legyenek valamibe meg hogy csalódjanak csak legalább egy valamibe én legyek a jobb. Amúgy szerintem nagyon jó tesók vagyunk csak anyuék éreztetik meg a rokonok hogy bezzeg a Barbinak ez 5-ösre sikerült meg hogy megint milyen csinos. Meg hogy az Annának milyen szép lett ez a rajza. De az hogy na Dia gratula a jogsihoz az nem csak az hogy hát miért nem lett meg elsőre az xy gyerekének meglett.
Attól féllek ez mindig így lesz bennem nincs semmi különleges még a srác is akit már régóta szeretek ő sem akar tőlem semmit.
Na csak ennyi
Dia(20)
nálam is ez van, annyi a különbség, h nekem tesóm nincs, csak a rokonság hiszi magukat ilyen "elit" társaságnak.
Én semmiben sem vagyok jó, 2 szakot viszek az egyetemen (egyik sem büfé), mégis lenéznek. Apa mondja mindig h a munkatársainak a gyereke ilyen tehetséges, meg olyan tehetséges, én meg semmiben sem vagyok jó. Facebookon ismerőseim írkálják h ilyen, meg olyan versenyen vettek részt, én se énekelni, se rajzolni, semmihez sem értek, sőt az eszem se olyan jó, sokat kell tanulnom h jól teljesítsek az egyetemen. Kitartásom egyenlő a nullával. Ha rosszul teljesítek azért kapok ki itthon, ha meg jól, akkor semmi dicséret meg semmi...
Rokonaink nem kérdeznék meg h megy az egyetem, sőt inkább lenéznek, és jönnek azzal h ugy sem tudom megcsinálni.
20/L
Szia!
Nem érdemes magad összehasonlítani a húgaiddal, mivel te vagy az idősebb feléd mindig is nagyobb elvárásokat fognak támasztani - legalábbis nálunk ezt érzem, ráadásul a fiatalabb gyereket jobban szokták pátyolgatni.
A mérnök szakok nehezek, nagyon kevés olyan ember van akinek minden tárgya megvan elsőre és egy szemernyit sem küzd a tárgyakkal, emiatt nem érdemes aggódnod, gondolj inkább arra, hogy lesz egy jól fizető állásod, amiből aztán finanszírozni tudsz egy esetleges másik diplomát olyan szakon ami tényleg érdekel. Tanulj magadnak, ne a szüleidnek!
Szerintem mellesleg az se számít kinek van előbb pasija, ha majd megtalálod az igazit akkor cseppet sem fog számítani ki és milyen hamar volt előtte!
Sok sikert és kitartást! Jah és gratulálok a jogsidhoz!;)
Köszi szépen a hozzászólásokat.
Csak sajnos nehéz nem odafigyelni zekre a dolgokra most lesz a tesóm beiratkozása és az egész család el van ájulva hogy az a suli milyen szép meg hogy a kollégium is milyen klassz.Amikor én mentem egyetemre le se szarták a sulit mondjuk én nem vagyok koleszos hanem bejáros mert az én sulim közel van a lakhelyünkhöz.
Szerintem nem fer hogy a legidősebb gyerek felé van a legnagyobb elvárás. Nekem ha lesznek gyerekeim biztos nem fogok így külömbséget tenni köztük mert én tudom milyen rossz.
Köszi a gratulációt a jogsihoz.
Kedves Dia!
Te már annyi mindent letettél az asztalra!Miért emészted magad?Ne felejtsd el, te vagy az etalon!Téged csak másolni,vagy túlteljesíteni szabad!
És te vagy a legidősebb,az a reflex hogy a "kicsiket" többet dicsérik benne maradt az ismerőseidben!Ha ne adj Isten az egyik húgod hibázna...,neki nagy kudarc a kis bukás is!
Ne légy féltékeny családon belül,hiszen már rég felnőtt vagy, akár élhetnéd a magad életét is!Hidd el jól van ez így, ahogy van!
A fiúkérdésről csak annyit,minden nőt előbb- utóbb,szeretni fog valaki!
Minden jót!
F/35
Klasszikus esetek tömegét soroltad itt fel, de ha megkérdeznénk esetleg valamelyik húgod, hogy szerinte ki jobb a testvérek között, biztos, hogy legalább egyikük (valószínűleg az idősebb) téged nevezne meg, mert te MÁR egyetemre jársz, mert neked MÁR megengednek dolgokat, amiket nekik még nem, stb.
Biztos nem túlzol, amikor azt állítod, hogy a szüleid többet dicsérik őket - a legidősebb gyereknek sok mindent magának kell kiharcolnia, ugyanakkor ez a versengés inkább a te fejedben kap ekkora jelentőséget, hogy szinte már a legapróbb megjegyzéseket is úgy értelmezed, valamiben kevesebb vagy a testvéreidnél. Ha a szüleidet kérdezné valaki, nyilván azt mondanák, hogy egyformán szeretnek és támogatnak benneteket. Ami persze nem lenne igaz, mert azon túl, hogy a gyermekeik vagytok, önálló személyiségek is, és előfordulhat, hogy egy-egy tulajdonságban összeférhetetlen a szülő és a gyerek. Egy okos szülő azonban ezt át tudja hidalni.
Azt javasolnám, hogy hagyj fel ezzel a "kilóra méregetéssel", inkább segítőkészen állj a testvéreidhez és fogjatok össze azzal a butasággal szemben, hogy a rokonság felé villantani kell, hogy ki milyen ügyes, szép, okos. Fogadd el magad olyannak, amilyen vagy, fejleszd magad, éld az életed, ahogy azt előttem is tanácsolták. Kár ilyesmire az energiád pazarolni, inkább légy boldog.
Valahogy mutasd be magad nekik.De persze nem úgy h. tudják h. féltékeny vagy meg minden hanem szépen lassan.Ez amugy engem is zavarna...próbálj ki sok más dolgot hátha akkor hozol az életedbe/életükbe valami izgalmat és a szemükben elismernek. : D
De szerintem értékes vagy mint mindenki más ; )
Kedves Dia! Ne hasonlítgasd magad a tesóidhoz, bár tudom, nem könnyű. De nem nyersz ezzel. Csak fölösleges rossz érzéseket kelt Benned, ráadásul még a végén megromlik az egyébként jó viszonyotok a tesóiddal.
Én a fiatalabbik vagyok két nővér közül. És igen, az tény, hogy a tesómnak sokkal jobban meg kellett felelnie, mint nekem. Ez így tényleg nem igazság, de sajnos általában így szokott lenni a családokban. Ugyanakkor nálunk pl. éppen az volt, hogy kiskoromban én a nővérem gyenge utánzatának éreztem magam. Mindenki odavolt, hogy őt fölvették a nyolcosztályos gimibe, ilyen versenyt nyert, olyan versenyt nyert... És mikor engem vettek fel ugyanoda, le se sz*rták. Aztán én is elkezdtem versenyekre járni, direkt más területen, mint a tesóm, hogy végre kiemelkedjek.
Na de visszatérve Hozzád: milyen szakra jársz, megkérdezhtem? Szerintem az már nagy önmagában nagy dolog, hogy mérnökire. Gondolj mindig erre, és adjon önbizalmat.
Meg valahogy próbáld tudatosítani magadban, hogy a Te értéked nem attól függ, hogy a családod milyen visszajelzéseket ad. Valahogy próbálj meg függetlenedni tőlük -- tudom, nem egyszerű...
A jogsidhoz meg gratulálok, én még a rutinig sem jutottam el... :)
Sok sikert az életben! 25/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!