Családi kapcsolatok terén, egyetemisták akiknek haza kellett menniük, hogy bírjátok (akár jó akár rossz)???

Vannak gyengébb napok (mikor egymáson töltjük ki az adott nap fáradságát, stb). De osszessegeben én hálás vagyok hogy itthon lehetek, és minden nap láthatom a szeretteimet. Főleg mert nagyon anyás vagyok. Tulajdonképpen a sok stressz és aggodalom nehezíti meg inkább a helyzetet nálam.

22l

Imádom a családomat. Amióta hazajöttem még jobban értékelem. Nagyon sok jó, kapcsolaterősítő pillanatom volt minden családtagommal. Jelen lehettem a tesóim fontos pillanataiban (első vezetés, felvételi stb). Szóval teljesen pozitív. A kontroll pedig nem a szüleim miatt van, hanem a korlátozások miatt. A családom az oka, hogy elviselhető ez a helyzet.

Persze mennék már vissza, hogy az egyetemi ismerőseimmel találkozhassak.

Kedves Kérdező!

Nagyon sajnálom,hogy te ilyen nehezen éled meg ezt a helyzetet, de ez most mindenkinek nehéz. Akinek tökéletesen működik a családja, az is frusztrált és ekkor a legközelebb állókon a legkönnyebb elverni a port.

Egyébként a családok zöme normálisan funkcionál, néhány kivételtől eltekintve, csak azok nem írnak ide.

Nálunk is teljesen rendben vannak a dolgok, a kollégium csak a távolság miatt volt opció, így a családdal töltött idő nem szenvedés. Mondjuk a bezártság eléggé szar, de erről nem a család tehet.

nyugi kérdező én egyetértek veled, nekem is elég volt már a családból, a veszekedésből

szerettem magam irányítani az életem