Összeköltözés, lakásvásárlás érettségi után? Hogy hozzam fel itthon a szüleimnek?

Eszem ágában nem lenne közös lakást vásárolni valakivel úgy, hogy egy percet nem éltünk előtte közösen (albérletben, pl), és a szüleid helyében ezt a tervet úgy skippelném, ahogyan van.

Gyerek vagy, naiv, fogalmad sincs a kapcsolatokról vagy az életről.

Legyen saját lakásod, aztán majd ráérsz összeköltözni a pároddal - aki 99% már tök más pasi lesz, mint a tiniszerelmed.

Igazuk van a többieknek, nagyon rossz ötlet most közös lakást venni a pároddal. Még nem éltetek együtt, és a 18-25 éves kor pont az az időszak, amikor sokat változik az ember.

A másik: ha már most arról fantáziálsz, hogy - saját szavaiddal - "megyek haza, mert jön haza a barátom és főznöm kell neki, ki kell takarítanom előtte", azzal megalapozod egy élet boldogtalanságát. Ha együtt éltek, a házimunka kettőtök feladata, ahogy a gyerekek nevelése is, ha vannak gyerekek. Ezeket a dolgokat mindjárt az elején tisztázni kell, mert megkövesedett szokásokon utólag változtatni nagyon nehéz.

Szóval, a barátod egy nagy gyerek. Ő akarja a kényelmeset, meg hogy akkor te majd alápakolod a rendet, kaját, tiszta ruhát, de a kajaszag már bántja a kis orrát. Az édesanyja jól eltolta, aztán most te innád a levét. Legyen csak sajátod, ha annyira ki akarjátok próbálni az együtt élést, akkor ő adja ki az övét, hogy legalább kiderüljön, hogy megy-e. Hamar rájössz majd, hogy ezzel a gyerekkel nem. És akkor lesz neki hova hazamenni és nem még eladni a nagyot, aztán kínlódás az egész újrakezdés.

Mellesleg tényleg, 18 vagy. Az egy dolog, hogy apukád, ha elég erélyes ember, maga mondja meg a srácnak, hogy egyrészt bilibe lóg a keze, másrészt meg az elfogult lányán kívül senki sem most jött a falvédőről, és felejtse el. De tuti, hogy ő sem fog támogatni ekkora hülyeséget. Sokat, rengeteget fogsz még változni 5 év alatt. Gojdolj vissza, hogy milyen voltál 5 évvel ezelőtt. Na, ezek a változások már nem annyira látványosak, mint inkább jelentősek lesznek. 5 év múlva már nem fog megfelelni neked ez a fiú. És ha most nem állsz a sarkadra, akkor ő majd hülye lesz fejlődni. Mert belekényelmesedik a dologba. Nem akarod te ezt.

Most önmegvalósítanod kell, fejlődni, építeni magad, nem egy óriáscsecsemő anyjának lenni. Élned kell, diplomát szerezni, és azért 1-2 évet dolgozni is, mielőtt családot alapítasz. Majd egy férfival, nem pedig egy kisfiúval. Te nem olyan embert képzelsz magad mellé, aki meg tudja fogni a porszívót? Vagy mondjuk tud rólad gondoskodni, megfőzni legalább egy levest és nem otthagyni neked a putrit? Vagy nem dől kardjába a kajaszagtól, esetleg mondjuk netalántán ki tud cserélni egy szros pelenkát hiszti nélkül? Ez az elkényeztetett kis majom nem fog neked 5 év múlva gyereket csinálni, mert ő félteni fogja a saját státuszát otthon, nem fog kelni hozzá, sem pelenkát cserélni, de fel lesz háborodva, ha te fáradt leszel, vagy épp nem ő lesz az első a sorban. 4 év a ti korotokban semmi. Sok, sok élmény meg minden, de az még nem az, ami alapján el lehet dönteni ilyen dolgokat. Nem akarod te ezt, hidd el. Már most normálisra lenne igényed, csak még félsz meg benne vagy a megszokásban, de 5 év múlva már aztán végképp nem ezt fogod akarni.

Szerintem jobb a két külön lakás, aztán az egyiket ki tudjátok adni ha együtt akartok élni, plusz bevétel + ott van ha bármi történik.

Ezen viszont elhűltem:

"megyek haza, mert jön haza a barátom és főznöm kell neki, ki kell takarítanom előtte" stb. Félek, hogy akkor szinte otthoni feleség lennék 19-20 évesen."

Hát ne legyen dedós a párod. Mi ez, hogy ki kell takarítani meg főzni őfelségének, mire ő hazaér????

Ne hagyd magad ilyesmibe belevinni, hacsak nem visszamaradott akkor ő is tud főzni, takarítani.

Amit tudok javasolni, kérdező:

1) Nem, hogy ne költözz össze, de szakíts ezzel az elkényeztetett hülye gyerekkel! Egyetemi éveid alatt lesznek ennél normálisabb pasik is körülötted, vagy már anélkül is van.

2) Fogadd el a kisebb lakást és ha találsz majd egy normálisabb pasit, akkor oda tudod költöztetni magadhoz egy időre, hogy meglássátok, hova tovább. Ha mégsem sikerülne, minden további nélkül megkérheted, hogy szedje a sátorfáját.

#48, pont ezért leszel házicseléd.

Milyen selejt pasi aki nem tud és nem is akar főzni?

Gondolod, hogy pelenkazni majd fog?

Akkor leszel igazi házicseléd

Az a baj, hogy nem érted mi a különbség a lakás még a hamburger között.

A lakás olyan valamit, amire emberek.milliói vágynak különösebb remény nélkül.

30-40 éves korukra, kemény munka árán jön össze.

Nekem is van 18 éves lányom, én nem tudok neki lakást venni, de ha ilyen ötlettel állna elő, akkor megvenném, csak nem iratnám rá.

Sajnos nagyon nem vagy képben, kérdező, azzal, hogy mit jelent egy saját lakás. Nem egy zacskó chipset osztasz meg másokkal.

BP-i lakásról van szó, tehát alapjáraton 20 milláról indulunk. Most képzeld el, hogy egész életedben dolgoztál (tegyük fel, általános iskola első osztályától minden egyes forint zsebpénzed félretetted erre, cserébe lemondva minden másról, bulikról, kajálásokról, ruhákról, csak hogy értsd), hogy összekapard ezt a 20 milliót. Képes lennél minden vacilálás nélkül bedobni ezt a pénzt a kapcsolatra, úgy, hogy nem éltetek még együtt, azt sem tudod, menne-e?

Az együttélés nem csak móka és kacagás, sőt. Az addigi rózsaszín köd el fog tűnni és olyannak fogod látni idővel a másikat, amilyen valójában, minden idegesítő kis szokásával együtt. Ez főleg egy-egy stresszes napon fog előjönni, mikor valakinek nincs kedve megcsinálni valamit, vagy egymáson fogjátok kitölteni a dühötöket, mert ugye nincs más. Vagy mondjuk te rosszul vagy, betegen fekszel, és nem szőrtelenítesz egy hétig, a zuhany alá se tudod magad elvonszolni, annyira ramatyul vagy. Szerinted fog neked segíteni? Meg fog főzni, ki fogja takarítani a lakást, amíg te beteg vagy? Fog neked csinálni gyógyító húslevest? Amit leírtál, abból azt látom, hogy esze ágában sem lenne, jobb esetben megvárná, amíg jobban leszel, hogy megcsináld, rosszabb esetben még fel is róná neked, hogy fekszel egész nap, a lakás szalad, kaja nincs, meg különben is, milyen igénytelenül nézel ki. Ugyanígy, ha neki van rossz napja, ingerült, te meg mondjuk épp menstruálsz és amiatt vagy ingerült, akkor egyelőre fogalmad sincs, milyen bomba tud ott robbanni, és téged fog hibáztatni, hogy mit kötekszel vele, mikor így is rossz napja van.

A szüleid helyében elengedném a fülem mellett a közös lakás ötletét. Kapnál sajátot, ahogy megbeszéltük, de a tulajdoni jogot nem kapnád meg, max. csak nászajándékba leghamarabb, ha olyan komolyan gondoljátok a kapcsolatot, hogy itt 4-5 év múlva esküvő meg gyerek lesz. Ha meg szétmentek, akkor is csak úgy íratnám rád, ha látom rajtad, hogy felfogtad, hogy milyen veszélynek akartad kitenni magad puszta vak szerelemből. Költözzetek akkor össze a pasidnál, de így meg azért leszel csalódott, mert nem vált valóra a kis kuckód (a közösben sem válna valóra), de cserébe kiadhatod a lakást, amiből havi fix bevételed van, mások annyiért dolgoznak, amennyit te így ingyen megkapnál. Aztán ha működne az együttélés, meg az első gyerek születése után 3 évvel még mindig együtt vagytok, akkor lehet közös lakásban gondolkodni.