Hogyan értessem meg családdal, hogy nem akarok párkapcsolatot?

Leginkább idősebb testvérem a probléma.

21 éves vagyok és szűz és szerinte iszonyú gáz. (13 évesen vesztette el)

De nem is ez a lényeg. Nem viszolygom a szextől, ha majd úgy adódik biztos belemegyek vagy mittudomén.

Párkapcsolatra viszont nem vágyom és itt a nagyobb probléma. (Ugye nem akarok barátot, de nem fekszem le azzal, aki akarna mert szemétség. Ha ez azzal jár, hogy ilyen tempó mellett még negyvenesen is szűz leszek, ám legyen.)

Azt viszont nagyon szeretném megértetni a családommal, főképp nővéremmel, hogy nem vagyok sem ostoba sem későn érő (bárkitudja) és rosszul esik, hogy azt hangoztatják milyen buta vagyok. Tudjátok: gyerek vagy még! Fogalmad sincs milyen az! Szerezz barátot inkább!

Amikor előjön a téma, mindig hárítom, hogy majd ha úgy alakul lesz barátom, férjem, gyerekem.

De ez sem elég nekik és azzal jönnek, hogy megfogom bánni amiért későn kezdem.

Lehet. Lehet igazuk van és megváltozik a véleményem. Na és.

Ugye, mindenkinek van valami ami eszébe jut ha a jövőbeli énjét képzeli el. Környezetemben ez mindenkinél a család. Vagy gyermekek. Esetleg konkrétan egy kislány, egy kisfiú. Vagy csak simán a párjuk. Van, akinek ez mellékesen jelenik meg és balerina akar lenni példaul.

Én sok mindent látok magam előtt. És tényleg szeretnék majd annyi idősen olyan boldog lenni, mint a nővérem de van még rá 10 évem és nem értem mi a baj, ha nekem az elégedettséget nem ez okozza? Talán velem van a baj, de egyetlen jövőben sem látok férjet.

Tippeket kérek, hogyan tudnám elkerülni ezeket vagy valami frappáns válasz. Mert a nyiltan megmondom és terelem sem ért el semmit.