A párom családja hozzánk költöztetné az exét és én vagyok beállítva bolondnak, üldözési mániásnak? Mi tévő legyek?
A párommal fél éve vagyunk együtt, együtt is élünk.
Előttem volt egy exe (nem miattam szakítottak), aki a szakítás után elég pszicho lett. Pld. szakított vele a párom, rá 1 hétre a csaj felhívta, hogy terhes, még a pozitív teszteket is megmutatta neki, orvosi leleteket is adott, meg uh képeket lefotózva. Emiatt még együtt voltak 2 hónapot utána, de aztán kiderült, hogy hazudott végig és mind kamu volt, vagyis egy terhes barátnőjétől voltak a tesztek és a képek is. Vagy felhívta azzal az éjszaka közepén, hogy egy buliból sétál haza és követi két srác, menjen oda a barátom érte, mert nagyon fél (ezt többször eljátszotta). Mikor összejöttünk, folyamatosan kamu Facebook és Instagram üzeneteket kaptam lányoktól, hogy nem akarnak belerondítani a boldogságomba, de a barátommal ők hetek óta beszélgetnek és találkozgatnak és hogy ők a létezésemről sem tudtak eddig. Heti 1-2 ilyen biztos volt, de még a covid alatt is, amikor konkrétan 0-24 együtt voltunk, tehát ideje sem lett volna neki másokkal találkozni. Kiderült, hogy ez is ő volt.
Gyűlölködő leveleket dobált be a postaládánkba, írt a volt barátomnak is, csak éppen azt benézte, mert a szakításunk után a jó viszony megmaradt közöttünk és felhívott, hogy megkereste egy lány azzal, hogy ÉN elszedtem az ő barátját tőle és hogy bosszút állhatnának rajtam, erre felvázolt 2-3 opciót, de olyanokat, hogy a hajunk is égnek állt.
Mikor otthon a barátom szüleinél ezeket elmeséltük, ők szinte védték a lányt. Hogy szegénynek nagyon nehéz élete volt régen és hogy ők együtt voltak a párommal egész kamaszkoruktól kezdve (14 évesen jöttek össze és 24 évesen szakítottak). Elhiszem, hogy ennyi év alatt biztos kialakult egy bizonyos szintű kötődés és nehéz a szakítás, de a barátom elmondásából a végén a kapcsolatuk egyáltalán nem volt már boldog. A lányt a családja nagyon szerette, pl. a barátom szülei fizették az egyetemi tandíját, tőlük kapta az autóját még a 20. születésnapjára, vitték magukkal mindenhová, a lány hozzájuk járt haza, nem is a szüleihez, mert velük nagyon viharos volt a kapcsolat.
Karácsonykor is ott voltam náluk, készülődtünk az ebédhez, erre beállított az exe. A párom anyja meg nagy ártatlan szemekkel nézett, hogy jaj hát nem szólt, hogy elhívta őt is?! Mert ne legyen már egyedül karácsonykor egy albérletben szegény, hát elvégre valaha ő is családtag volt.
Január elején elutaztak családilag nyaralni, erről tudtam is. Nem zavart, mert igaz, hogy én nem bírtam volna kifizetni ennyit egy útra, de azt sem vártam volna el, hogy a barátom szülei kifizessék helyettem és utaztassanak. Viszont azon eléggé felkaptam a vizet, mikor egy barátnőm küldi az ex Instragramját, hogy ugyanonnan teszi fel a képeket, ahol a párom is van... Elkapott a hányinger hirtelen, mert nem tudtam, hogy mi ez. Rákérdeztem a barátomnál kerek-perec, mire elmondta, hogy igen, a szülei elhívták a volt barátnőjét is, de ő ezzel konkrétan az indulás hajnalán szembesült és nem akart balhézni, mert tudta, hogy az anyja mennyire várta a családi nyaralást, tavaly február óta sehol nem voltak együtt. Engem meg nem akart ezzel idegesíteni, mert tudta, hogy akkor két hétig másra sem gondolok majd és remélte, hogy "nem derült ki", meg hogy neki én vagyok a legfontosabb és minden nap rám gondol, stb.
Hazajöttek, volt emiatt egy kisebb vitánk és belátta, hogy ez így nem működik és hogy mostantól tényleg kerülni fogja, nem segít neki és beszél a szüleivel is. Múlt héten meg is volt állítólag a beszélgetés.
Erre tegnap hívja az anyja, hogy képzelje el, mi történt, a volt barátnője albérletében csőtörés lett a fürdőszobában és szét kell verni az egészet, 3 hétig se fürdőszoba nem lesz nála, se víz és hogy ő felajánlotta, hogy költözzön HOZZÁNK. Ide, ahol ketten élünk, egy másfél szobás lakásba. Mikor elmesélte a barátom, mondtam rögtön, hogy nem. Mondja meg az anyjának, hogy hárman itt sokan lennénk, nem vagyok hajlandó majdnem 1 hónapig nap, mint nap nézni a volt barátnőjét az otthonunkban. Főleg hogy gyanítom, "véletlenül" a fürdőszoba-javítás elhúzódna, már ha egyáltalán igaz a sztori. Az anyja nagy ötlete erre az volt, hogy miért nem költözöm haza vidékre akkor addig a szüleimhez én, elvégre úgysincs már több vizsgám az egyetemen, nem kell tanuljak, tehát semmi nem indokolja, hogy maradjak Pesten. Meg hogy én csak a saját frusztrációmat és önbizalomhiányomat vetítem ki arra a lányra és hogy nekem pszichológushoz kéne járjak, mert nem normális, hogy ÉN utazom a párom volt barátnőjére és mindig a rosszat látom minden tettében.
Komolyan még a fejem is belefájdul és kezdek kételkedni a saját épelméjűségemben is lassan.
"A párom családja hozzánk költöztetné az exét és én vagyok beállítva bolondnak, üldözési mániásnak? Mi tévő legyek?"
Nem hozzátok akarja beköltöztetni, hanem saját maguk otthonába. Ők azt költöztetnek a saját lakásukba, akit akarnak!
Ha neked ez nem tetszik, akkor neked kell onnét elköltöznöd, hiszen te is csak egy "odaköltöző" személy vagy.
Tedd fel a kérdést a párodnak: hogyan képzeli veled az életet, hajlandó-e veled együtt akár egy albérletbe költözni, és akkor sem az anyósodék, sem az ex nem kavar be a kapcsolatba.
Akár megy veled, akár nem, a helyedben nem maradnék ott. Ezzel a felállásban ennek a kapcsolatnak nem sok jövője van, mire vársz még?
Nagyon remélem, hogy ez a sztori kamu és ilyen a világ nincs..
De.
Sokan élnek olyan helyzetben, ahol a párjuk -ha nem is ilyen krimibe illő módon viselkedik, de- teljesen az anyja befolyás alatt van, ezért válaszolok úgy, mintha elhinném a leírtakat:
Ne kövesd el azt a hibát, amit én!
Tiniként ismertem meg a férjem, és láttam is a jeleket, de nálunk az volt a helyzet, hogy az én szüleim szerették a páromat.
Az én szüleim befolyásoltak, hogy feküdjek le a párom szüleinek, nehogy rossz legyen a viszony és szakítson velem.
De ő is pontosan olyan, hogy szét tárt karokkal megtesz mindent, amit az anyja mond, bár ő nem anyagiakra hivatkozik, hanem az érzelmi zsarolás szavaira.
Már el akartam válni, az volt a szerencséje, hogy magától felismerte h valami kvára nincs rendben és eljár most pszichológushoz.
11 éve együtt vagyunk, és amúgy jó a kapcsolatunk, ha lehántjuk a fszságokat amiket az anyósék generálnak.
De mégegyszer ezt nem csinálnám. Ha végül elválnék, messziről elkerülnék minden olyan csávót, akinél csak felmerül, hogy az anyja befolyásolja.
Neked még csak fél éved van a kapcsolatban, nekem 11, és ennyi év távlatából mondom azt, hogy menekülj, amíg még lehet, mert nem lesz jobb!!!!!!
Az én páromnak azért adok esélyt, mert Ő akar változtatni (úgy, hogy nem is tudja, hogy gondolkoztam a váláson), 11 éve vagyunk együtt és nehéz lenne újrakezdeni, és mert ennyi idő alatt kialakult egy nagyon szoros kötelék, amit harc nélkül nem akarok eldobni.
De új pasinál nem gondokoznék, repülne a holdig.
Az miért eltűnés, ha valaki pár órán át nincs a gép előtt?
Ne haragudjatok, elhiszem, hogy valakinek annyira eseménytelen az élete, hogy 24/7 itt van az oldalon, de nekem akad azért más dolgom is.
Aki azt sérelmezi, miért nem a szüleihez megy: rossz a kapcsolata velük, már régen is ha hazamentek Pestről, akkor is a barátom szüleinél volt ő is. Igen, itt van a következő dolog, hogy nem mindenki Budapesten él, a barátom családja és az én családom is vidéki. Nem agglomerációról beszélek, hanem százkilométeres távolságról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!