Egy szülő halála után, hagyatéki eljárás keretében kiértesítik azt a gyermekét is, akivel nem tartotta a kapcsolatot?

Amikor a közjegyző megkapja a jegyzőtől az ügyet,

- írásban értesíti a jegyzékben megjelöl örökösöket az első tárgyalás időpontjáról

- azon kívül a Magyar Közlönyben közzétesz egy hirdetést, hogy xy elhunyt hagyatéki tárgyalása z. címen fog megtörténni. Akinek valamilyen címen követelése van, a közzétett hirdetés keltétől számított 45 napon belül jelentkezzen a közjegyzőnél.

Ezért van az, hogy az iratok beadása után eléggé későn indulnak a dolgok, mert azt a bizonyos 45 napot a közjegyző köteles kivárni.

A közjegyzőnél az látszódik, amit látni akar.

Amit csinál: fölad egy hirdetést -talán 2 hétre- a "keresett" rokon utolsó ismert lakcímére.

Berak egy értesítést a közjegyzői kamara oldalán a xy hagyatéki eljárásához keresett rovatba -szintén talán 2 hétre.

Aztán elindítja a hagyatéki eljárást, úgy, hogy z örökös ismeretlen helyen tartózkodik.

Esetleg még külön meg is bízza a testvért, aki letagadta a másik testvér címét, a "nem talált" örökös képviseletével az eljárásban.

Anyukám januárban halt meg. A kerület szerinti polgármesteri hivatal hagyatéki osztályától kaptam meg a nyomtatványt, amit ki kellett tölteni. Arról kellett nyilatkozni, hogy mi maradt utána, ami hagyaték lehet (lakás, telek, autó stb), van-e tartozása és kik lehetnek örökösök.

Ezt küldték utána el a közjegyzőhöz úgy tudom.

17.-es!

Pontosan ezt írtam én is az 5. hozzászólóként. Hiába is pontoztok le, attól az még valóság marad. Nem velem tol ki, aki zsinórban lepontoz, hanem a kérdezőt vezeti félre!!!