Mégis mit csináljak?!

Azert vagy onzo, mert csak azt nezed,hogy az uj hazban akarsz egyutt karacsonyozni, vagy aggodsz, hogy nem fogjak veled tartani a kapcsolatot, vagy mert valami rokonodrol is irtal, hogy szomoru, ha a gyerekek az apjukkal vannak (??). Mar miert lenne szomoru? Szomoru a valas miatt? A valasnak oka van.

De 16 eves vagy, tini, igazabol teljesen mindegy. Csak ne ilyen aprosagokon akadj fent, mindent meg fogtok oldani, ha a szuleid elvalnak. Bar ugye mondtam, hogy erre nem fog sor kerulni, ha 16-20 ev alatt nem tortent semmi, akkor anyadnak ez kenyelmes, ezek szerint.

Én személy szerint egyet tudok érteni az előző válaszolóval (részben), de én nem úgy adnám ezt elő, hogy te önző vagy biztosan. Nem ismerünk téged, nem ítélkezhetünk feletted és a szüleid kapcsolata felett sem. Az előző válaszoló is valószínűleg segíteni szeretne, csak kicsit frontálisabban fogalmazott. Talán azzal nem tudnék egyet érteni, hogy a korod alapján éretlennek gondolhat ténylegesen.

Ahogy mi is, te is csak egy javaslatot mondhatsz az édesanyádnak. Azok alapján, ahogy leírtad a kettejük kapcsolatát, én is azt mondanám, hogy legjobb, ha elválnak. Az én szüleim is elváltak (bár ők is vártak kb. 25 évet), de nem romlott meg a viszonyuk, segítik egymást mind a mai napig és tudnak értelmesen beszélni a másikkal. Csak nem élnek együtt, és jobb ez így. Véleményem szerint ha édesanyád is elválna édesapádtól a közeljövőben, akkor még meg lehetne tartani egy értelmes viszonyt köztük. Lehet, hogy ha tovább húzza az időt édesanyád, akkor idővel ő maga fog kibukni az apádra (vagy apád még infernálisabb lesz). Ez a jelenlegi állapot nem marad így az idők végezetéig, változni fog rövidesen pozitív, vagy negatív irányba. Előbbit egy békés válás hozhatna meg. Édesapáddal szerintem se beszélj ilyenekről, én se szoktam lelkizni az apámmal (nem véletlenül). Anyáddal beszélj, mond meg neki, hogy most még le lehet ezt zongorázni békésen úgy, hogy megmarad köztük egy semleges viszony. Vagy próbáld meg "sarokba szorítani" őt. Ez alatt azt értem, hogy próbálj belőle 1 értelmes indokot kihúzni, amiért együtt van még az édesapáddal. Valószínűleg nem fog tudni mondani egyet se, és ezzel gyakorlatilag saját magát fogja meggyőzni a válás mellett.

20/F

Ne haragudj, de nem értem, mire vársz.

Nekem a szüleim 12 éves koromtól 22 éves koromig veszekedtek úgy, hogy heti szinten egymás fejéhez vágták, hogy elválnak.

Először sokkolt, és akkor még örültem, hogy mégis kibékültek. De ahogy teltek az évek, már kívántam, hogy bár válnának el tényleg! Egy szorongó ideggörcs lettem az otthoni feszkótól, rányomta a bélyegét a kamaszkoromra.

Mindketten össze-vissza csalták egymást, apám emellett alkoholba menekült, néha bútorokat tört össze.

Mikor egyetemre mentem, el is költöztem otthonról, nekem onnantól nyugisabb volt az élet. Csak a kisebb tesómat sajnáltam, aki otthon maradt, és tovább kellett hallgatnia a balhékat.

Minket nem kérdeztek, váljanak-e el. Csak kb. 10 év balhé után lépték meg végre. Örültem volna, ha azt megspórolom.

Persze, sz@r lesz a balhé, ami a válást fogja övezni. De ha az lemegy, annál hamarabb kezdhettek el élni egy nyugisabb életet!

Szerintem foglalkozz magaddal, mert te ebben tönkremész, ők meg majd esetleg megoldják ezt a cigóniát.

Ne foglalkozz a nemi életükkel, ki kit csalt meg, nem tartozik rád, nem te kell megoldd.

Nekem erre ment rá a fiatalságom, a szüleim cécóira, ma már bánom. És úgyis együtt maradtak. Én rámentem idegileg . Nem éri meg, hidd el. Két őrült

"Apám pénzéből, alig látott valamit, pedig sokat keres. Amit "ránk" költött az az utóbbi két évben, az is csak a ház felújítására, "

.

Ja! "Alig látott valamit", csak a házat is felújította.

És még egy házat is épített.

Hát nem pofátlan?

Ilyen apát?! Le vele.

Megáll az ember esze.

Megértem apádat, ha azért kiabál, veszekszik,

mert hiába gürcölt évek óta, ti anyáddal

nem vagytok hajlandóak beköltözni a házba,

amiért megszenvedett.

Hát, tudod, mit?!

Apád helyében szépen elválnék, és odavinnék egy olyan feleséget,

aki megbecsüli.

Nem te rontod el a kapcsolatukat, az már régen el lett rontva. Soha nem lesz olyan, hogy "Na, ez pont optimális pillanat a válásra".

Ne haragudj, hogy ezt mondom, de anyukád se 100-as, ha rád tolja a felelősséget, ami az ő élete irányításából fakad. Kérheti a véleményed, de nehogy már te döntsél ebben :D

Ez kb. olyan, mikor a gyereket kérdezik a szülők, hogy legyen-e kistesó. Egészen egyszerűen ez nem a gyerek döntése.

Nem te tetted tönkre a kapcsolatot. Anyukádnak kellene felelősséget vállalni és belátni, hogy ez már nem működik és tulajdonképpen ti már réges rég ketten éltek.