Kölcsönadnátok a kocsitokat valakinek? Mondjuk leendő családtagnak?

Attól függ kinek.

Nem azt nézném, hogy mióta van jogsija, hanem inkább hogy mennyire tekinti "szentnek" az autókat.

Nekem nincs még 1 éves a jogsim, rutin órákon a gázhoz alig értem(diesel), azért, mert habár kaptam a visszajelzést folyamatosan, hogy jó lesz ez, de rettenetesen féltettem a kocsit még attól is, hogy esetleg a bólyához érjen, pedig azok elvileg még karcolást sem nagyon okozhatnak.

1 hetes jogsim volt, mikor ivott egy haverom akinek van kocsija, egy másik haverom meg le akarta magát vitetni a csajához, 1 órát győzkötte őt, hogy had vezessek én, és akkor nem kell buszoznia.

Végül beleegyezett abba, hogy megyek 1 kört, és utána eldönti.

Na ebből az lett, hogy beültem, és megjegyeztem milyen furcsa a kuplung(tuning autó volt). Mire a haverom akié a kocsi volt, mondta hogy finoman engedjem, és majd meglátom hol fog. Megvolt, utána elindultam szépen, és mondta, hogy akkor ne is szarakodjunk tovább, irány az országút...

Mikor kiértünk lakott területen kívülre, már arra bíztatott, hogy padlózzam neki 90-ig, próbáljam ki mit tud a kocsi.

És ez nem azért volt, mert annyira jól vezettem volna akkor, hanem azért, mert ezek szerint rögtön látta, hogy milyen óvatosan és finoman indultam el egy vadidegen autóval, és tudta, hogy jobban féltem a kocsit, mint az életemet.

Tehát egy hozzám hasonló embernek, aki ennyire szentnek tenkinti az autókat kölcsön mernék adni, egy olyannak viszont biztos nem, akinek egy autó csak egy szimpla tárgy...

Gyorshajtás szempontjából meg én úgy vagyok, hogy max a megengedett sebesség+9-el megyek, az még pont a tűréshatár, mert sokszor van olyan helyzet, amikor gyorshajtani kell, hogy érvényesülni tudj a közlekedésben.

Viszont az emberi tényezőt nem lehet kizárni sajnos, én is jártam úgy már párszor, hogy pont nem figyeltem mikor egy sebességkorlátozás tábla vagy lakott terület kezdete tábla mellett mentem el, még szerencse, hogy általában volt még valaki az autóban, aki észrevette.