Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért viselkedik így a családo...

Miért viselkedik így a családom? Fura szokások.

Figyelt kérdés
Sokszor olyan hangosan beszélgetnek, hogy még a szobámban is tisztán értem miket beszélnek, mintha csak mellettem állnának. Néha anyám kijelenti hangosan, hogy "Nem sikerült nagywcznem, sikerült kakilni". Ekkor szerintem nagyimhoz beszél. Most is mikor elindultam dolgokat intézni akkor tök happy volt, mikor hazajöttem akkor durcás képpel egy szót nem szól hozzám. Meg is kérdeztem mi baja erre se kép se hang. Durcásan ült egy székben. Meg ilyet szól, hogy "hagyjál már engem békén, szálljál már le rólam!" Pedig csak megkérdeztem mi baja. Én teljesen csendes vagyok. Egész nap csendben is el tudok lenni. De néha nagyon zavarnak ezek a szokásaik úgymond. Miért kell hangosan kijelenteni, hogy sikerült kakilni vagy szorulása van? Én nem vagyok rá kíváncsi. Csukott ajtónál hallom, mert sajnos a wc közel van a szobámhoz. Meg a durcás napjait se értem. Szó szerint egy szót se szól hozzám, néz magába és durcázik. Nagyim meg folyamatosan beszél, sokszor emlegeti "ez az élet rendje" monológjait, amitől már hidegrázást kapok. Nekem csak egy kis szobám van és nem sokszor van privát szférám. Nagyim is kopogás nélkül betör azt olyan hangosan kezd beszélni, hogy szerintem mikor épp telefonálok azt a hívó is épp hallja ami nem kellemes. Hiába kérem, hogy kopogjon, vagy ne ordibáljon mikor bejön, ugyanúgy folytatja. Sokszor bedilizek ettől. És ezek szinte naponta vannak. Én eltudnék lenni egymagam csendesen, de ők feltörik a békés csendet. Mit javasoltok, hogyan oldhatnám meg ezeket? Igazából jó a kapcsolatom velük, de ezek miatt sokszor ingerült leszek. Ti mit tennétek, ha ilyenek idegesítenének titeket? Felnőtt dolgozó nő vagyok.

2020. okt. 12. 13:00
1 2
 1/20 anonim ***** válasza:
100%

Egyrészt én a helyedben megmondanám nekik őszintén, hogy mi zavar, persze egy normális kupaktanács keretében. Hiába bántódnak meg, de legalább átgondolnák, hogy baromi kellemetlen lehet neked. Vagy, ha ezt nem akarod, akkor el kell költözni. Felnőtt ember vagy és dolgozol.

Mondjuk az én családomnak is vannak fura szokásai (ahogy szerintem mindenkinek) és én azokkal együtt fogadom el és szeretem őket. Pedig engem is elég gyakran idegesítenek. De hát kinek a pap, kinek a papné.

2020. okt. 12. 13:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/20 A kérdező kommentje:
Megértem, hogy mindenkinek lehetnek szokásaik, de ezek nagyon zavarnak. Sokszor próbáltam beszélni, utalni rá hogy ezek engem zavarnak de pár hét és újra folytatják. Mintha meg se hallanak. Költözés tervben van.
2020. okt. 12. 13:15
 3/20 anonim ***** válasza:
19%
Neked is lehetnek olyan szokásaid, amik meg őket idegesítik vagy zavarják. Legyél empatikusabb, elfogadóbb velük addig is, amíg külön nem költözöl tőlük.
2020. okt. 12. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/20 anonim ***** válasza:
0%
Övék a lakás, neked kell alkalmazkodni!
2020. okt. 12. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/20 anonim ***** válasza:
100%

Bocs, de a családi "idilletekről" Csehov: Ványa bácsi színműve jutott eszembe - Alfonzó paródiájában, címe: Ványadt bácsi. (Aki esetleg emlékszik erre a mondatra: "Ha ezt az én galambocskám, galuska galagonyám megérhette volna!")


Komolyra fordítva a szót:

Nagymamád már biztos nem fog megváltozni. Amikor ő volt fiatal, egyszerűen nem volt ekkora igénye az embereknek a privát szférára, ezért simán bementek a kamasz vagy felnőtt családtagjuk szobájába (de akkor külön szoba se nagyon volt). A szomszédok is lazán átmentek egymáshoz, ha valami közlendőjük volt. Emellett nagymamád valószínűleg már nincs teljesen szellemi képességei birtokában. És ez idővel csak rosszabbodni fog.

Anyukád valószínűleg változó korban van, ill. nagyothalló nagymamád mellett hozzászokott a nagyon hangos beszédhez.

Férfi családtagokat nem említettél. Nincsenek, vagy ők olyan csöndesek, mint te vagy?


Egyébként teljesen természetes, hogy felnőtt nőként nehéz az együttélés anyukáddal és nagymamáddal. Külön költözésre gondoltál már? Párkapcsolatod van-e, ill. szeretnél-e? Ha van párkapcsolatod, még egy albérlet is könnyebben megfizethető.

Addig is nagymamád és anyukád viselkedését kezeld humorral. Ebben segít, ha Alfonzó paródiáját megnézed. ;-)

2020. okt. 12. 13:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/20 A kérdező kommentje:

De én is itt lakom születésem óta. Én is beadok a lakbérbe!

Egymáshoz kéne alkalmazkodni, nem nekem hozzájuk, milyen logika ez?

Addig max az lesz, hogy tűröm, mert nem bírom sokáig. Régebben nem voltak ilyenek.

2020. okt. 12. 13:35
 7/20 A kérdező kommentje:
Párkapcsolatot nem tervezek. Férfi családtag nincs. Apám születésem előtt meghalt. Albérlet szerintem egyedül is megoldható lenne. Fizetésem egészen jó. Nem sokat költök magamra. Igaz nekem is alkalmazkodnom kell, de ilyen logikával tűrjem ha pl. nagyim meztelenkedne egész nap és még a konyhában is mutogatja a fenekét akkor szerinted szó nélkül tűrjem? Alkalmazkodjak ehhez mikor érezhetően zavar engem? Ezzel mintha aztmondtad volna hogy engem számításba se vegyenek...úgyis nekem kell alkalmazkodnom minden zavaró dologhoz.
2020. okt. 12. 13:42
 8/20 anonim ***** válasza:
100%
Sajnos minél idősebbek az emberek, annál merevebbek a szokásaikban (még az új szokásaikban is), tisztelet a kivételnek. De úgy tűnik, hogy a ti családotokban nincs is hagyománya a megbeszélésnek, a másik figyelembevételének, így még nehezebb egyszercsak előállni azzal, hogy azért legyünk már tekintettel egymásra. Annak idején én is próbáltam alkalmazkodni, majd kompromisszumra jutni az együttélésben, nem ment, úgyhogy elköltöztem. Életem legjobb döntése volt. Ott fel se fogod, hogy mennyire lefoglalják a szabadidőd/ gondolataid ezek a kellemetlenségek, csak aztán tűnik fel, amikor már nem pörögsz rajtuk, hogy mennyivel könnyebb az élet enélkül.
2020. okt. 12. 14:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/20 A kérdező kommentje:
Hát jobb is lenne szerintem sokkal! Szeretek egyedül lenni, elmélkedni dolgokon. Utálom ha ezt megzavarják. Sőt a cicatartás miatt is szeretnék költözni, mert itthon sajnos utálják a macskákat, de én imádom őket és mindenáron szeretnék majd egyet. Csak itthon család miatt sajnos nem lehet. Olyan albérletet nézek majd ahol engedik a kisállatot. Biztos van ilyen! Sok ilyen fölösleges dolgon rugózok naponta és egyedül teljesen könnyebb lenne, nem lennék folyton ingerult. egyre idegesíttőbb szokásaik lettek, így nem hiszem hogy tudnék hozzájuk alkalmazkodni. FŐleg, hogy ők se alkalmazkodnak hozám egy kicsit se. Anyám elég keveset keres és emiatt is gondolkzook a költözésen, de csak megoldja valahogy nem? Max elmegy máshova ahol többet fizetnek. Csak ezt is afejemhez vágja sokszor. Pedig erről én nem tehetek.
2020. okt. 12. 15:01
 10/20 anonim ***** válasza:
0%

Az, hogy te beleadsz a lakbérbe, azt feltételezi, hogy a lakás önkormányzati tulajdon, vagy bérelt. Egyébként rezsit írtál volna lakbér helyett.

Ha tulajdonod nincs, bérleti szerződés a neveden nincs, akkor hiába oda születtél, mégiscsak neked kell alkalmazkodni. Sok olyan család van, ahol szeretettel, megértéssel tolerálja egymást mindenki = nálatok ez nem így van.

Jobb, ha minél előbb külön költözöl, akkor nem kell hallgatnod anyád székelési szokásait, nézegetned nagyanyád meztelen fenekét!

2020. okt. 12. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!