Miért ilyen anyám velem?

nálunk is ez van sajnos csak azzal a különbséggel hogy én nem kérdeztem meg hogy járhatok-e valakivel egyszerüen eltitkoltam és csak később montam el sajnos én már beletörődtemm most azzal ilyeszgetem hogy motorozni akarok és máris engedégenyebb mert nem szereti ezt a témát :) nem szép a szülőktől ez de engem nem is kölönösképpen érdekel valahogyon ha ennyire szigoruak az már rólam lepereg el kell fogadni hogy még 3 évig szenvedsz :(

15/L

nos kedves kérdező...azt hiszem van egy közös bennünk...vagyis inkább az anyánkba...

habár nálam van úgy,hogy egyik percben ellehet beszélgetni vele...a másikban meg már ordítozik ok nélkül...pfff

igazából én már olyankor leszarom,habár elég hamar felkapom a vizet és olyankor 1 hétig nem szólunk egymáshoz....

20:09 vagyok

20:14 hát én egyszer így próbálkoztam...magam alatt vágtam a fát..az biztos !Azóta egyik fülemen be a másikon ki (vagy nem XD)

Mondhatnám azt, hoyg biztos nem bízik benned eléggé...de nem hiszem, h erről van szó, főleg az írásod alapján nem. Nekem apám ilyen, nem anyám, és abszolút megértem, hogy milyen az, ha nem ért meg valamelyik szülőd(ha egyiksem, az meg már végképp...szívás -.- ) Szal én mondok neki valamit, ő tud jobbat, ha nem tetszik neki, ordibál, és olyan mint egy hatéves, vagyis mindig övé az utolsó szó. Ez viszont arra jó, hogy mindig arra gondolok, én mennyivel műveltebb, toleránsabb, és érettebb vagyok nála. Amennyire tudsz, szerintem ne törődj vele. Ez azért nehéz mert gondolom egy házban laktok...

Én ilyenkor adok hálát, hogy van külön szobám. És amúgy én 14 múltam, szal még majdnem 4 év....te már előrébb vagy;)

( és még megjegyzem, h apám kijelentette, hogy 18 éves koromig azt csinálom amit ő mond..... nah majd hülye leszek.. :P :D )