Mások is vannak úgy, hogy mióta a testvéréknék baba lett, azóta le vannak tojva a szülők részéről?

Én megértem a kérdezőt, ez olyan nemtörődömség, ami rosszul esik, és jogosan.

Én nem szűntem meg létezni, amikor megszülettek a tesóm gyerekei, nagy volt az öröm meg a lelkesedés persze, imádjuk őket, de természetes volt, hogy továbbra is ugyanúgy törődünk egymással is. Nem értem, ez miért olyan nehéz egyeseknek.

Megértelek...

Bár nálunk nincs ilyen helyzet. Tesóméknak most lett baba, de mivel messze laknak másik országba, nem nagyon találkozunk. Nyilván menne anya sűrűbben ha itt laknának legalább magyarban valahol közelebb, de így. Én a baba nélkül is mentem volna hozzájuk sűrűbben, úgy értve amikor még nem volt az unokaöcsém. Apánk most sem foglalkozik többet tesómmal mint eddig meg mint velem is. Ő el van a saját világában. Ha itt laknának sem menne sűrűbben. Hozzánk sem jön soha. Évi 1.... vagy 2.

Én kérdeztem a családomat, hogy sűrűbben jöttök ha lesz baba? Azt mondta anya, igen. Hát mondom most is jöhetnétek sűrűbben attól mert nincs! Nekem is az esik rosszul alapjáraton, hogy ha mink nem megyünk haza a másik megyébe hozzájuk, hát amit ők jönnek, 2 ujjamon meg tudom számolni. Na jó, anya többször jön mint 2. Talán 5... Anyósomék is a büdös életbe sem, csak ha alkalom van mint születésnap. Maguktól soha csak úgy. Ha baba lesz, akkor csakis kizárólag amiatt vagy akkor sem jönnek. Azért rossz amikor szimplán ha te nem mész feléjük, ők "nem érnek rá". Mert a kifogás: nem tudok most meló miatt, sokba kerül a benzin, közbe jött valami, hosszú az út.... Meg nekünk mondták: ti ráértek. Ja mondom meg ingyen van a gázolaj is mi? Na jó... Hát most egy ideje nem érünk rá mi sem és nem dacból hanem tényleg nem érünk rá... Most 2 hónapig sem igen megyünk a családomhoz. Férjem családja meg annyira sem igényel minket, hogy évi 1szer ha elhívnak magukhoz, ha már nekik messze a 18 km... Szóval egyenlő a nullával.