Mi a legbetegebb családi történet amit hallottatok?

Ismerek pár -szerintem- durva történetet, ezeket le is írom.

1:

Dédim és a nővére elmentek dinnyét lopni. (Sokszor nem volt mit enniük, cselédek voltak) A dédim nővére rávette dédanyámat, hogy ő lopja a dinnyét. Sajnos éppen jött a csősz, dédim nővére letagadta, hogy neki bármi köze is lenne a lopáshoz, dédimet meg jól megverte! Haláláig nem beszélt utána a nővérével.

2: Dédapám egy igazi őrült volt. (lejjebb kifejtem) Sokáig élt a feltételezés, hogy a háború és a 4 év Gulág miatt őrült meg, de kiderült róla később egy '30-as évekbeli sztori: valamit vitatkozott az anyjával, aztán megverte és belökte az árokba...

3: Dédapám és dédanyám furcsa módon jöttek össze. Dédanyám egy lenézett zsellér volt, ráadásul teltebb is, nem is volt túl szép. Dédapám meg egy kulák, aki -akkor még- a falu egyik leggazdagabb embere volt, később az államosítások miatt sokmindent elvesztett.

Dédim megígérte, hogy ő már csakazértis elveteti magát a környék leggazdagabb, legjóképűbb nemesével. Ez volt dédapám, ő meg olyan lányt keresett, akin nem mentek át az oroszok. Így van, dédimet hihetetlen módon nem erőszakolták meg a szovjet katonák, konkrétan egy gödörbe elrejtve élte túl Magyarország lerohanását 15 évesen.

4: Még mindig a dédszüleim: dédapám rendszeresen verte a dédimet. Volt, hogy az ablakon is kidobta. Elég érdekes személyiség volt, mert ennek ellenére igyekezett mindent megteremteni. Az elvett háza helyett saját kezével összerakta a szobakonyhás (később bővített) vert falú házat, kupakokból-kavicsokból rakta össze az alapot, és a család sokáig itt-ott élt, majd mikor már majdnem kész volt a ház, egy sátorszerűségben éltek az egyik fa alatt...

Minden reggel négykor(?) indult be gyalog(!) (később talán biciklivel) Budapestre, hogy hatkor el tudjon kezdeni dolgozni a gyárban. 30 kilóméteres séta reggel, aztán vissza délután, finom lehetett évtizedeken át.

5: Ez már nem a dédszüleimről szól. :D Nagyanyámék még a szocializmus idején elmentek öten nyaralni Görögországba. Trabanttal. :D Egész Görögország rajtuk röhögött. A Trabant jól ment, a probléma az volt, hogy vagy a Görögországban kapott olaj minősége, vagy a benzin minősége nem volt megfelelő, mert az előírt keveréket megkapta a motor, esetleg a benzin-levegő arány szállt el (tehát eltömődött a karbi), mert elromlott a Trabi. Az utóbbi feltételezést az is visszaigazolja, hogy egyszer "elszabadult" a motor (engine runaway), 7 ezres fordulaton pörögte szét magát, aztán valahogy leállították, később meg egy időre megint normálisan működött.

Visszafele végigmentek Jugoszlávián KETTESBEN, a határátkelőn már alig bírtak átmenni, és a határőrök is beléjük kötöttek, amiért járt a motor (nem indult volna el újra, így nem állították le). Átjutottak Magyarországra, és Szeged alatt adta meg magát a kocsi. Rengeteg pénzbe került a hazaszállítás! Később kiderült, hogy ha a jugóknál adta volna meg magát a kocsi, fizetett volna a biztosító, mert olyan konstrukciójuk volt(?). Később elcsinálták az autót, mert az egész motort fel kellett volna újíttatni, adót meg ki akar fizetni egy totálkáros autóra?

Van még sok, kevésbé ilyen "reality" jellegű, de mégis durva sztorim, de egyrészt nem akarom kiteregetni az egész család életét, másrészt max akkor írok még egyet-kettőt, ha ez a válasz azért pár embernek tetszett. Ha lepontoznak, akkor feleslegesen nem tépem a szám (billentyűzetem).

Nem hallottam, hanem velem történt.

Apám egy végtelenül buta,és agresszív ember volt. Mindig neki kellett igazának lennie. Ha nem a pia, vagy a veszekedés volt napirendben, akkor pedig a szex.

Anyám hasonló volt, de nem ivott. Ellenben nagyon ment neki a mártír szerep, mindig szenvedett. Ha nem mondott semmit akkor is látványos mutatta, hogy nála valami nincs rendben.

Nagyjából nyolc éves lehettem, amikor elkezdődött az, hogy anyám vele kezdte el "megbeszélni" a nemi életét. Ráadásul elég primitívként. Nem mondom, hogy milyen érzelmek kavarogtak bennem, amikor rákezdett, hogy idézzem "apád már megint b*szni akar" vagy amikor elküldött otthonról és mikor hazamentem csak annyit mondott, hogy "ne szólj hozzá, látod most boldog, mert b*szott egyet". Gyerekként volt egy-két megjegyzésem, hogy ez nem normális, akkor az volt a válasz, hogy gyerek vagyok, még nem értem.

Azt nem kell mondanom, hogy tinédzserként, amikor beindult a nemi ösztönöm mennyire vegyes érzelmeim voltak nem csak a szex felé, hanem az önkielégítés felé. Amit rendszeresen csináltam, hiszen fiúként akkor még nem tudtam "irányítani" az erekciómat. Akkor már rászóltam anyámra, hogy nem vagyok kíváncsi ezekre, ő pedig azt mondta menjek papnak.

Nem volt kapcsolatom, csak próbálkozások. Szexualitás terén a csókig, és az orális szexnél tovább nem jutottam. Az ösztön mögé mindig érzelmet akartam tenni. Azaz úgy éltem, hogy akivel lefekszek azt azért teszem, mert szerelmes vagyok belé, és nem azért, mert megkívántam a szexet.

22 éves koromig szűz voltam, akkor lett egy másfél éves kapcsolatom, amiben hellyel-közzel működött a szexualitás. Én szakítottam végül. Akivel ismerkedtem utána azt mondta el kellene engednem kicsit magam, ismerkedjek kötetlenebbül. Ekkor belementem egy kalandba, ami tényleg arról szólt, hogy megnéztük egymást, minden oké volt, és lakásra mentünk, majd miután végeztünk mindenki ment a saját útjára.

Ekkor rendeződtek bennem szexuálisan a dolgok. Tehát, hogy a szexualitás egy összetett dolog, és valójában nem a másik félbe voltam szerelmes, hanem tulajdonképpen a párkapcsolatba. A szex is azért működött, mert érzelmet képzeltem mellé, és nem fogadtam el, hogy ez egy ösztön, ami sokszor az érzelemtől független. Ekkor mentem el egy sétára az erdőben, és amikor elég távolra kerültem, és nem volt senki, akkor hangosan kimondtam, hogy a szüleim érzelmileg, szexuálisan nem egészséges emberek. Én pedig az vagyok, és sem velem, sem a szexualitással nincs gond, ameddig az egészséges keretek között mozog.

Azóta volt párkapcsolatom is, semmiféle fétisem nem alakult ki, és szexuálisan is helyén tudok kezelni szinte mindent. Nyitott is vagyok, ami persze annyit jelent sokszor, hogy meg tudok érteni dolgokat. Amivel kapcsolatban viszont elutasító vagyok szexualitás terén, az az agresszió, és bántalmazás.

" Ez volt dédapám, ő meg olyan lányt keresett, akin nem mentek át az oroszok."

Bocs, de mekkora egy disznó volt a dédapád, ha nála ez szempont :/

#8

Nem kell bocsánatot kérni! Durva ember volt, az tény.

Az oroszokat meg ki nem állta, nem akart "utánuk" ágyba bújni nőkkel. Ez van, nem volt normális.