Mennyire jó ötlet 40 éves koromig eltolni függetlenedésemet a szüleimtől?

Csináld csak úgy, ahogy jónak látod. Nőd, életed, fiatalságod úgysincs, és úgysem lesz már soha. Legyél akkor legalább kényelemben a vegetációd vegéig, amiről te azt hiszed, hogy élet.

A stílusodból ítélve pedig, megérdemlitek egymást a nehéz természetű szüleiddel. Nekik is rossz lehet öreg fejjel egy ilyen "gyerek", aki az élete felét úgy éli le, hogy csak használja őket. Meg hát gyerekstátuszban már 30 évesen is baromi gáz, nemhogy egy 40 éves középkorű valaki, aki a szros pénzen kívül semmit nem tud felmutatni.

"dobnak ki albérletbe és úgy gyüjtsek sokkal tovább vagy adósítsam el magam"

Gyerek! Az idő pénz. Te nem pénzt áldozol a lakhatásodra, hanem a visszafordíthatatlan időt.

Ezt már vagy 5x kiírtad és akkor sem hallgattál senkire. Miért is nem írod ki még 5x, hogy még 40 ember megmondja neked, hogy ez így nem élet??

Van egy nagybátyám, akinek ugyanez a hozzáállása, mint neked. 57 és ugyanúgy a mamámnál lakik. Szerinted? A 40-ből lesz majd neked 50, aztán meg utána már minek elköltözni, lassan úgyis meghalnak a szülők és öröklöm a házat? Hidd el, hogy minden nő menekülni fog egy ilyen 40estől, teljesen felesleges elköltöznöd.

Te 40 éves korodra akarod kitolni a párkeresést? Amúgy normális vagy? Tudod a legtöbb normális ember ilyenkor már réges-régen szülő. 40 évesen kezded a párkeresést. Ha marha nagy mázlid van és szinte azonnal összejössz egy megfelelő nővel akkor is több év mire egy kapcsolat odáig jut, hogy összeköltözés és családalapítás legyen belőle. De az azonnal összejövésre szinte 0 az esély, sokkal valószínűbb, hogy találkozol pár emberrel, együtt vagytok valameddig és rájöttök, hogy hosszú távon nem működik. Ez mind idő ami 20 évesen nem probléma, belefér, de negyven évesen már nincs. És akkor még a gyerek szóba se került, pedig általában az önálló élethez hozzátartozik, bár nyilván nem kötelező.

Amit a szüleidről írtál azért képen tudnálak nyomni a szívlapáttal. Szóval ők csak adjanak mindent 40 éves korodig, te meg utána, amikor már valószínűleg rád szorulnának pont lelépsz, mert élni akarsz. Gusztustalan vagy.

A legnagyobb baj az, hogy az anyagi dolgokat többre tartod, mint az életed.

Szerinted 40 évesen egyedül egy saját lakásban boldogabb leszel, mint ha pl most lenne egy barátnőd 30 évesen és esetleg albérletben élnétek boldogan, függetlenül a szüleitektől?

Szerintem ha megtapasztalnáf ezt az érzést, dalolva fizetnéd a rezsit is. 😅

Arról nem is beszélve, hogy a szüleid teljes életét “elszívod” és pont akkor akarod őket magukra hagyni, amikor nekik a legnagyobb szükségük lenne rád: időskorukra. De addig kihasználod őket rendesen... nekem ezt nem veszi be a gyomrom.