Mit tegyek ha a párom utálja a családomat és ezzel folyton meg is bánt?
3 éve vagyunk együtt. Eleinte minden jó volt csak aztán megismerkezdtünk egymás családjával. Mondjuk úgy hogy baromi nagy különbség van a 2 család között, teljesen más felfogás, téma, viselkedés stb. Én mindig is tiszteletben tartottam az ő családtagjait, ha volt problémám ha nem, hiszen mégis csak az anyukája...
Fordított esetben már sajnos nem így volt. Párom egy igen szókimondó ember. Volt amikor annyira elfajult egy vita köztünk hogy anyukámat elég durva szavakkal illette előttem mert szerinte anyukám ránktelepszik stb.
Hosszú meg nehéz elmesélni mindent, a lényeg hogy nem bírom már elviselni azt hogy ő sokszor kiparodizálja nekem a családomat, kineveti hogy a családom ezt vagy azt csinálja, nálunk már lassan mindenki hülye stb.
Szeretem őt nagyon de nem tudon meddig kell vagy tudom ezt eltűrni...
Normális hogy ezt csinálja? Szerinte azért normális mert ő legalább nem játsza el és nem kétszínű hanem kimondja nekem őszintén.
Tudom hogy nem a családommal kell leélnem egy életet hanem vele de nekem ezzel akkor is fájdalmat okoz. Mit tegyek? Más mit tenne a helyemben?
Nálunk is ez volt. Beszélgetésnek nem volt értelme. Én meguntam, hogy ő mindig bántja, alázza, sértegeti a testvéremet, családomat, de én mindig tisztelettel viselkedtem a családja felé. Így nap én is felvettem a sítlusát. Ugyanúgy viselkedtem a húgával, családjával. Kiakadt, őrjöngött. Köz9ltem, hogy igaza van, nem szabad kétszínűnek lenni, meg kell mondani ami az igazság. Azt tettem amit ő is szokott. Nagyon megsértődött, mert ezt a viselkedést csak ő csinálhatja, senki más. Na ez volt az a pont amikor rájöttem, ennek a kapcsolatnak hosszabb távon nincs jövője. Én nem vagyok búnkó, nem tudok úgy viselkedni mint ő, ő meg nem fog változni. Elhagytam. Életem legjobb döntése volt.
Tapasztalatból mondom: A te kapcsolatodnak sincs jövője.
Na, akkor jövök én mint gonosz kismanó, akit lehet lepontozni, mert ha valaki valakinek az anyja, akkor már térden csúszva be kell neki nyalni de nagyon mélyen.
Én tudom, hogy milyen együtt lenni olyas valakivel, akinek a családja, anyja, olyan szinten kiakasztó, hogy egy idő után úgy érzed te magad fulladsz meg ha beteszed a lábad a házukba. Bár én nem bántottam az anyját az exemnek a szemébe, de szorgalmaztam hogy legyen szives le szakadni róla, mert nem normális hogy az anyja azt akarja hogy a következő 10 évünket náluk éljük le. Párom szerint viszont ez normális volt. Én szakítottam, és nekem is életem legjobb döntése volt. Talán lehetséges hogy neked sem ártana felébredned az álmvilágodból, mert mi itt most csak egy szemszöget látunk és nem biztos hogy az a valós.
Lehetséges, hogy neked ők a családod, de a párod valószínűleg úgy gondolkodik, ahogy pl. én is. Attól mert valaki kipottyantott téged magából, még nem érdemel díjat és felvonulást. Ha xar ember, akkor xar ember. Ha mérgező, akkor mérgező. Ha rád telepszik, akkor rád telepszik. Ezt meg el kellene ismerni, és tenni ellene, főleg ha az egyébként jól működő kapcsolatod bánja kárát.
Ha valóban nagyon rátoktelepszik anyukád,és te nem rendezed a helyzetet ,akkor jogos,hogy szóvá teszi és elege van .
A parodizálást,gúnyolást (mi ez,dedó?) nem tartom elfogadhatónak, bunkó dolog .
De mi miatt fajult ide a dolog, biztosan volt valami oka, elmeséled? Illetve hogy ma konkrétan miből lett konfliktus?
Figyi, én nem bántom a párom családját, de az anyjával konkrétan nem álom szóba, mert egyszer úgy beszólt, hogy azóta nem tudom megbocsátani. Nem szitkozódom, egyszerűen csak elkerülöm. Nem lehet, hogy a te kedvesedet is megbántották valamivel, amiről te lehet, hogy nem is tudsz?
Anyukám nem telepszik ránk, ezt biztosra mondom. Külön házban/városban élünk és az én családomból soha senki nem hívok át ide.
Senki sem tökéletes, teljesen egyetértek abban hogy mindenkinek megvannak a rossz pontjai, anyukám sem normális sokszor, testvérem is egy bunkó paraszt de ez van sajnos. Ők a családom, nem tehetek róla hogy ők ilyenek.
Az ő családja sem különb, én is tudnék mondani 1-2 dolgot de sosem teszem! Soha nem is tenném! Tiszteletben tartom!
4 hónapja elfogadtam amikor mondta nekem hogy nem nagyon akar átmenni a szüleimhez. Teljesen elfogadtam.
Aztán ennyi idő után anyukám meghív minket egy családi ebédre és újra jönnek ugyanazok a körök?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!