Nálatok a koronavírus miatti bezártság milyen következményekkel jár (t)?

Naponta egyszer megyek ki (részben otthonról dolgozom) bevásárolni magunknak és az anyámnak valamint dolgozni. Azt vettem észre, hogy nem járunk étterembe, moziba, játszóházba ruhákat vásárolni megspóroltunk három hét alatt 100 ezer forintot.

Pedig jó magyar szokás szerint mi is bespájzoltunk wc papírból, tisztító sze4ekből, olajból, cukorból és konzervekből rengeteget. Így utólag már szégyellem magam emiatt, de 2023-ig csak elfogy minden.

A gyerekekkel csak a társasház udvarára megyünk ki. Rengeteg gyümölcsöt és zöldséget eszünk (alma, répa saláta stb).

Szerencsére nem megyünk egymás idegeire.

Negatívum: az elsős fiam nagyon igényeli a tanítónéniket amit én nem tudok pótolni. A kilencedikes kamasz lányomnak meg hiányoznak a barátai, de ő sem mehet ki. Eltolódott a biológiai óránk mert nyolckor kelünk.

Összeségében pozitív.

Egyetemista vagyok, koleszos és nagy részben introvertált.

Imádom, hogy miközben "órán vagyok" a kutyáim itt fekszenek körülöttem, szégyenérzet nélkül reggelizhetek vagy ebédelhetek az "előadáson", nem kell gondolkodnom, hogy mit vegyek fel, a zh írás sokszor könnyebb és több időm van edzeni, a természetben sétálni(falun lakunk, ma pl senkivel sem találkoztam az erdőbe-mezőn).

Negatívum, hogy rendezvényeken dolgoztam és ugye az most kieső pénz és a barátaimmal sem tudunk találkozni, bár ezt elég jól megoldjuk Zoomon keresztül :)

Ezért jó falun, kertesbe lakni. A városi lakásosokat iszonyúan sajnálom, nem cserélnék szegényekkel :(

Lányom örül, hogy nincs ovi. Párommal előbb költözünk ősze, mint terveztük. Kutyákkal sokat megyünk, turazunk is. Meg ugye csak boltba megyünk. Végre tudok pihenni, buszozom kinn és nem engedik, hogy menjek, de szerencsére fizetnek rendessen.

N27

Nagy társasági ember vagyok, sokat jártunk barátokkal koncertekre, most ugye ez nincs, munka után sokszor edzeni mentünk vagy beültünk valahova, ezek sincsenek, mozi sincs, éttermezni sem tudunk, offline vásárlás sincs már, és igen, egy-két hétig simán ki lehet bírni, de most már kezdem nagyon unni.

A munkám ugyanúgy folytatódik, mint ezelőtt, eddig is sokat home officeoztam és tudom, szerencsés vagyok, hogy nekem még van (egyébként gyógyszeriparban dolgozom, tehát elég biztos a szektor helyzete).

Itthon már ezt-azt kitakarítottam, de még több mindent tervezek: alapos nagytakarítás lomtalanítással.

Várom, hogy vége legyen ennek és láthassam a barátaimat és mehessek az edzőterembe. :D

Kérdező, ilyen aspektusból akkor: a vőlegényemmel dolgozunk most itthonról, a megszokottnál jóval többet vagyunk együtt, de nem mérgesedett el a viszony, sőt. :D Viszont a házban, ahol lakunk sokkal több ordítozást hallok, tehát biztosan vannak, akiknek nem tesz ez most jót (nyilván előtte sem volt fényes a kapcsolat).

Sok kiabálás, gyereksírást hallok ezektől a szép, "boldog" családoktól jönni én is.

Én idegroncs vagyok. Nem a bezártság miatt, mivel alapból introvertált otthonülő vagyok barátok nélkül. De amióta jött ez a vírus, egy hete még járnom kellett dolgozni (kereskedelem), naponta nézni hogy az emberek csak úgy unalomból nézelődnek köhögve mindent összetapogatva. A szabad napjaimon pedig az idős nagymamámnak és a beteg szüleimnek segítek, boltba rohangálok, próbálok hatni mindenkire hogy tartsák be a javaslatokat stb. Nagymamám zsarol, hogy lemegy a boltba ha kétnaponta nem állítok be 10 kg-s szatyrokkal. Magunknak heti 1 vásárlás is elég. Közben skypeot telepítek mindenkinek, ami másnapra valamiért nem működik, “meg kéne nézni”...

Telefonon megbeszélem a vásárlást nagymamámmal aztán pár óra múlva hîv anyám hogy neki még hosszabb listát adott le.

Idegroncs vagyok már. Ennyit sose jártam emberek közé mint moat hogy nem szabad... és még csak nem is szabad. Féltem a családom mert sokan veszélyeztetettek.

Közben a férjemmel próbálunk valami új napirendet kialakítani, de ő is stresszes. És közben itt a tavasz, a kedvenc évszakom, amikor nem fázom és nincs melegem és nem mehetek a természetbe se mert ott is tömegek vannak.

Összességében pozitív. A home office-nak köszönhetően naponta spórolok kb. 1 órát az utazással. Ráadásul itthon sokkal gyorsabban végzek a munkámmal, mert nem zavarnak a munkatársak, egyedül vagyok, így gyakorlatilag nem kell végigdolgoznom a munkanapot -- kb. fele idő alatt készen vagyok mindennel, utána van szabadidőm!

A plusz szabadidőmet is értelmesen töltöm el: végre napi szinten takarítok, nem csak heti egyszer jut eszembe. És tanulni is elkezdtem meló mellett, ez eddig is tervbe volt véve, de amikor nem itthonról dolgozok, akkor estefelé érek haza és fáradt vagyok, ezért már nem csinálok semmit. Hétvégén meg azért nincs időm, mert az egész héten felgyülemlett házimunkát végzem.

Most hogy van időm megcsinálni hét közben a házimunkát, a hétvégéim teljesen szabadok!

Egy igazi pokol lesz visszatérni a "normális kerékvágásba" számomra, amikor véget ér a vészhelyzet és megszüntetik a home office-t! Most annyira jó, hogy végre van mindenre időm, végre van egy kicsit életem!!