Hogyan mondjam el neki amit szeretnék, anélkül hogy megbántanám?
Szóval, a párom sokszor akar kedveskedni, de néha rosszul sül el. Múltkor vett húst, hogy ő főzni akar. Aztán hívta a főnöke hogy menjen el valahová, mire visszaért, már elő volt minden készítve a főzéshez. (A szüleim éhesek voltak, úgy döntöttünk, hogy segítünk előkészülni, különben sosem készül el a pörkölt.
Aztán vett gombát, megkérte anyuékat, hogy főzzék meg. A gomba 70%-t el kellett dobni, mert kukacos volt.
Tegnap nem voltunk itthon egész nap, este 7kor értünk haza. Hozott 10 kg barackot, hogy anyuék főzzék meg lekvárnak, és felezzük el. (Ő fizette a barackot és a cukrot is). Anyuék ma kezdték el, itt is sokat ki kell dobni, mert tegnap óta összenyomódott stb.
Azt érzem, hogy a párom úgy érzi, elég ha ő finanszíroz valamit, a tényleges munkát (akár a pörköltnél, gombánál vagy most a baracknál) végezze el más, ez esetben a szüleim. Szeretném megmondani neki, hogy ez így nem fair, hogy anyuék egész nap barackot fognak főzni és elrakni, mi meg elmegyünk a Balatonra meglátogatni valakit.
Lelkifurdalásom van, hogy nem segítek/segítünk nekik.
Nem először fordul elő, hogy csinál valamit, majd a takarítást a szüleimre bízza, mert nekünk akkor dolgunk van. A szüleim nem szólnak, mert tényleg se a több kiló hús, gomba vagy a barack egy fillérbe sem került nekik.
De látom, hogy rossz nekik, hogy cselédnek érzik magukat.
Arra gondoltam, ha azt mondom hogy Balcsi helyett segítsünk anyuéknak, hisztizni fog, hogy 2 hete tervezi a Balcsit, és ez a hétvége amikor nem dolgozik.
Nem akarok vele összeveszni, de valamit mondanom kell neki. De mit és hogyan?
Elég kellemetlen helyzet, tényleg. Viszont, hogy ne legyen sértődés, megbántás, sajna semmi mást nem tudsz tenni, mint őszintén megmondod a párodnak, hogy ezt ne így csinálja. Előbb beszélje meg a szüleiddel, hogy szeretnének-e lekvárt készíteni pl. Szüleidnek elhiszem, hogy "megalázó" a helyzet, mert gondolom nincs szükségük mecénásra, viszont nem akarják megbántani a párodat.
Ne mond le a Balatont, viszont mond meg a szüleidnek, hogy ne csináljanak semmit a barackkal, aztán a párodnak meg mond meg, hogy Balcsi után lekvárfőzés, mert a szüleid is pihenni akarnak. Ha kifogásokat keres, akkor mond meg neki, hogy máskor ne vásároljon, ha képtelen megcsinálni, még ha jóindulatból is. Ha hétfőre megrohad a barack, akkor így járt, hátha észbe kap. Ha ezen feszültség lesz köztetek, akkor őszintén, semmi értelme a kapcsolatotoknak. Gondolom egyszer szeretnétek összeházasodni, együtt élni. Ha főzni akar majd, akkor bevásárol a szüleidnek, hogy főzzenek rátok? Ezeket kérdezd meg tőle, hogy ezt hogy tervezi/képzeli a jövőben. Ha így, akkor változtasson rajta, mert senki sem a cselédje.
Na a te párod egy a pénzével kivagyiskodó önző alak.
Akkor se kellene, ha bankkártyát adnának hozzá, korlátlan hitelkerettel.
Másokat semmibevevő, követelőző, a szüleimet cselédnek és rabszolgának néző ember, ráadásul az a fajta, aki a korsót is megfoltoztatná.
Pénzem van, építsetek nekem sz.rból várat, ti úgyis ráértek.
És ha nem érnek rá?
És ha már programjuk van?
És ha pihennének, mert fáradtak?
És ha csak egyszerűen feküdnének a hátukon?
Szólj neki, hogy ez így nem jó, és addig szólj, amíg nem késő.
"Balcsi után lekvárfőzés"... A barack elrohad a Balcsi utánra, és ugyanúgy a hús, gomba sem marad friss. ez a megoldás sajnos pont ezekben az esetekben nem működik, de egyébként az ilyen beállítottságú ismerőseim sajnos szerintem DIREKT úgy is alakítják, direkt azért ilyesmi munkát "hagynak véletlenül" a másikra vagy szándékosan, hogy annak MUSZÁJ LEGYEN megcsinálni! (Mert elromlik...stb.)
Nagyon rendes vagy, hogy azon gondolkodsz, hogyan ne bántsd meg. (Ha már utalgattál rá, arra mit mondott, milyen eredménye lett?)
Sajnos nálunk anyu, tesóm ilyenek: anyu velem szemben, tesóm anyuval csinálja. Ráadásul mi vagyunk azok, akiknek jobb anyagi körülmények között élve (külf.) tényleg nem erre a fajta segítségre lenne szükségünk. Pl. leszedett egy kanna epret, majd miért megyünk haza ilyen korán (este 5-kor, hogy 7-re hazaérjünk a 9 hónapos gyerekkel), amit úgy tudtam elrakni a mélyhűtőbe, hogy éjjel nem aludtam. Mert a gyerekhez is 2-3 óránként felkeltem (megjegyzem, az első 16 hónapban ez így ment), közben pedig az epret raktam szét a konyhában, ami már akkor rohadt. (Lekvárt nem szeretjük.) De mondhatnék sok más példát, ők mindig ilyenek voltak, amióta az eszemet tudom. Sokszor próbáltam megbeszélni velük, 35 évig nem működött. Ők akkor is "adni" akarnak (ami nekem lenne fontos, azt persze nem!), hogy aztán elpanaszolhassák a világnak, milyen hálátlan, szemét gyereke/testvére van. :)) Ez egyébként játszma ezen a szinten: Eric Berne, Emberi játszmák könyvében van erről szó, akit érdekel.
Amit javasolnék: csak tárgyilagosan, lényegretörően, pár szóval szóvátenni. De azt a pár szót sokszor, ami talán eljut a tudatáig!! Ha nem, akkor nem tudok megoldást. A szüleidet tájékoztatnám, hogy Te megérted őket, és nem sértődsz meg, ha nemet mondanak az ilyen akcióikra, Mást nem tehetsz, mert ez az ő dolguk, hogy igent mondanak vagy nem.
(Ha szüleid neked jelzik, hogy nem akarják, de Te mond meg, akkor mondhatod pl.:Nem akarják megcsinálni. Jogukban van nem megcsinálni. Nincs rá szükségük...stb. De egyébként szüleid nevében nem nagyon beszélhetsz, ezt ők döntik el. Talán jobb, ha a magad nevében mondanád: nem szeretném ezt a szüleimre hagyni, fáradtak vagy máshoz van kedvük. Lekvárt akarsz? Csináljuk meg együtt. Vegyünk a Balcsi után. Ezt most ki kell dobni, a szüleim nem mondták, hogy nekik kellene, akkor miért vásárolsz ilyesmit? )
Vagy megbeszélheted vele: neked természetes, hogy más megcsinál ilyesmit helyetted?
"anélkül hogy megbántanám"
Ha nem vádolod, nem arról beszélsz, hogy "ilyen" vagy (haszonleső vagy akármilyen negatív szó), hanem a tettről, hogy ezt a viselkedést nem találod megfelelőnek.
Magadról, hogy kellemetlennek érzed ezt rád nézve. A saját érzéseidről és egy viselkedési módról.
(De egyébként aki játszmázik, tesóm+anyu legalábbis, ők magukra veszik, ilyenkor játsszák a megsértődöttet, pedig ezen nincs mit megsértődni szerintem, tudomásul kéne venni, hogy nem mindenki neki ugrál.)
11.36
Köszönöm a válaszokat.
Nem mentünk le a Balatonra, mert sz*rvolt az idő. Mondtam, hogy na akkor főzzünk barackot, legalább megtanulja.
Kitalálta, hogy ő inkább ebédet főz anyuéknak, mert nekik nem lezs idejük főzni. elindultunk fél 11 körül "bevásárolni", hát sok helyen jártunk mire beértünk a boltba.
Eddig anyu vágta össze a húst, most neki kellett. (Voltam olyan szemét, hogy ültem és néztem mit csinál, nem segítek semmit. Elvégre ezt csinálja anyuékkal...)
Láttam, hogy a hús összevágása nem tetszett neki, de utána már "élvezte" a főzést.
Próbáltam utalni rá, hogy mit gondolok, de nem esett le neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!