Miért nem lehet felfogni, hogy én nem olyan vagyok, mint ők, nem tudok "arccal a pénznek" tanulni és nem lehet belőlem akármi egy csettintésre?










én is erre gondoltam
nyelviskolát alapitani lenne kedved ?
elsöre nem egy egész épületbe csak pár bérelt teremmel.
de amúgy ha jó az angolod,siman lehetsz amatör programozó.
ahhoz nem kell semmilyen papir.az egyetem arra jó hogy fönök legyél egy
rabtelepen.vállalkozáshoz kreatívnak kell lenni.
de ha nem érdekel akkor mindegy.
inkabb azt a kérdést rakd fel magadnak és itt akár.
hogy éreklödési körödböl miböl lehetne jobban megélni.
ha már ez az elvárás.és amúgy hasznos nyomás.





De most az miért más hibája, hogy te elcsesztél 6 félévet a 12-ből mire rájöttél, hogy az angol alapszakból nem fogsz tudni megélni? Most már valóban nehezebben ugrálhatsz, legközelebb valami költséghatékonyabb hobbit válassz. Így most valami olyat kéne, amire adottak a lehetőségeid és legalább nem ennyire értelmetlen. Még, ha értelmes, piacképes nyelv lenne, nem olyan, amit már kb mindenki beszél. Jó, nem olyan mélységekben, mint te, de a te tudásod baromi szükségtelen. Ne is a nyelvet erőltesd tovább, ha ez az egyetlen.
Ja, amúgy ja, tolmács-fordító, nincs még elég...
Köszönöm! Úgy látom, hogy nem mindenki a kérdésre válaszolt vagy szimplán félreértette, amit írtam. Próbáltam egyértelműen felvázolni a helyzetet és, hogy mire vagyok kíváncsi, de ha nem sikerült, akkor bocsánat.
Az én döntésem volt ez a szak, a saját választásom és ennek viseltem, viselem és viselni is fogom a következményeit. Én személy szerint egyáltalán nem bántam meg, hogy ezt a szakot választottam és nem érzem úgy, hogy elcsesztem volna 6 félévet a 12-ből. Nyilvánvalóan nem olyan lehetőségeim vannak, mint egy végzett orvosnak vagy egy programozónak, de soha nem is hittem azt. Soha nem volt célom, hogy majd meggazdagodok és megváltom a világot az anglisztika alapszakommal, nem ért semmi sem hideg zuhanyként, nem pánikolok a jövőmön, hogy miből fogok megélni stb., stb. Én teljesen elégedett vagyok magammal, azt tanultam, ami érdekel, amit szívesen csináltam és én egyáltalán nem látom teljesen reménytelennek a helyzetemet sem (pl. most is keresek vele pénzt, angolt tanítok az egyetem mellett)
Engem nem zavar, ha valakinek más véleménye van vagy másképp gondolkozik, mint én. Ez teljesen normális, természetes és egy jó dolog. Erről lehet beszélgetni, meg lehet osztani egymással a gondolatainkat és lehetséges, hogy még közös pontokat is találunk. Viszont nem értem, hogy miért kell erőszakosan, agresszíven és szerintem sokszor már kifejezetten bunkó, sértő módon bántani a másikat egy döntés, érdeklődési kör stb. miatt, márpedig az én családom ezt teszi. Továbbá úgy ítélkeznek, úgy okoskodnak és papolnak nekem, hogy közben egyáltalán nincsenek megfelelő ismereteik vagy tapasztalatuk ahhoz, hogy felülbírálják az én döntéseimet és jobb alternatívát mutassanak. Arról nem is beszélve, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják az én saját lehetőségeimet (legyen szó a képességeimről, eredményeimről, anyagi lehetőségeimről és így tovább).





Teljesen értelmetlen szakon tanultál, ezt a szüleid látják, és szerintem a lelked legmélyén te is.
Ha már egyáltalán nincs kedved tovább egyetemen tanulni (a diploma után), keress valami piacképes(ebb) okj-t.
Gondolkodj előre, a mai világban teszem azt egy villanyszerelő mindig kelleni fog.










Lehetsz tolmács és fordító. Hiába tud az emberek többsége angolul, ezekre mindig szükség van.
Én is nyelvszakon végeztem, a tolmácsolás volt a célom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!