A szuleim miert nem ertik meg hogy nem akarok baratnot? Ezert melegnek neznek. Olyan idegesito

Azért, mert az a normális, hogy a felnőtt ember elkötelezi magát: tudja, hogy mit akar csinálni, és tudja, hogy kivel akar élni. Ehhez tinédzserkorban és kora ifjúkorban keresgeti magát, azaz pl. 23 évesen egy pasi hajtja a csajokat és közben próbálgatja azt is, hogy mit szeretne csinálni egy életen át. Aztán majd egyszer megtalálja az igazit és megállapodik.

A beszélgetés volna a legjobb: mármint a szüleiddel. Ők nem paráznának folyton, te pedig nem kínlódnál a gyanúsítgatások és folytonos kérdezgetések és piszkálódások miatt.

Ismerős helyzet. Én sem akarok barátot, már párszor elmondtam, de így is kérdezgetnek. De csak jót akarnak, szóval legyél türelmes velük:)

22/L

Ha alkalmi barátnőid sincsenek, dem biztos, hogynem vagy meleg.

Ezt nem elítélően mondom, de jó lenne -ha legalább magadnak- tisztáznád.

tény, hogy egyre több az aszexuális fiatal

[link]

Lehet, hogy aszexuális vagy lehet, hogy homoszexuális. Nem tudni. Lehet, hogy a lányokhoz vonzódsz csak valamiféle, magadnak sem bevallott ok miatt félsz kezdeményezni. Lehet, hogy van - bármilyen - szexuális érdeklődésed, csak teljesen öntudatlanul teljesen elnyomod. Ezt vagy hosszú évek agóniája után tárod fel vagy pszichoterápiát veszel igénybe vagy beteg leszel (alkoholizmus, munkamánia, munkahelyi köcsögség stb).

A megoldás csak az önmagaddal való maximális őszinteség. Sok embernek ez nem megy magától. Ebben segít a pszichoterápia. Hidd el, inkább költs el rá százezreket, mint elpazarolj éveket valami félélettel, agóniával. Eközben a terápián lehet, hogy sírni fogsz, de az jó jel, mert akkor jó úton jársz.

A szüleid általi csesztetésed miatti feszültséged teljesen érthető. Tök mindegy félévente van-e vagy ritkábban.

Ezzel azt sugározzák feléd, mint annó anyám felém, hogy na van már, van már? = Szerintem kellne = Ha nincs, akkor nem vagy megfelelő. Ez ennyire egyszerű. De aki kívülről nézi, az sokszor nem érti.

A legjobb az egészben, hogy anyám úgy várta el, hogy csajozzak, hogy otthon semmiféle férfi-nő kedveskedés, gesztus nem volt. Példa híjján ku.r.va nehéz miből építkezni. Ha nincs miből, akkor mi szerencsétlen kis nyomik nem merünk a többiek közé merészkedni sem, hogy ott a többiektől fogásokat lessünk el.

És amikor a szülő kérdezi, hogy na, na? Akkor az nem kegyelemdöfés, hanem tőrforgatás. Mindegy, hogy hetente vagy hathavonta. Kegyetlen, csak hetente kegyetlenebb.

TERÁPIA! (Nagyon jó, totál bizalmi és nagy élettapasztalatú barát is alkalmas erre, de ez NAGYON ritka).