Egyetértesz azzal, miszerint minden gyerek szép?

Hát nem tudom. Annyi felesleges arrogancia van az életben, a forgalomban, a munkahelyeken, egyáltalán. Az emberek magukból kivetkőzve viselkednek egymással.

Engem inkább feltölt egy olyan jelenet, ahol a szeretetről van szó. Az pedig elfogult. Ezek inkább szép dolgok, mint kiborítóak. Nekem.

Kérdező.

És mennyire kompetenciája egy gyereknek, hogy szép legyen? Úgy értem van egy domináns szépségkultusz irányába eltolódó jelenség, amibe már a 11-12-13 éves korosztály is be van vonva, onnantól fölfelé mindenki. Bevonjuk e ebbe a 3 napos újszülött korosztályt is?? Csak kérdezem.

Vagy -esetleg- megengedjük nekik, hogy olyan szépek és olyan csúnyák legyenek amilyenek, majd megismerik a szép világunkat ahol (nagyon értelmes emberek) ezt majd a fejükre olvassák később.

És az sem rossz kérdés szerintem, hogy árt e egy ember intelligenciájának, ha nem mások külsejével van elfoglalva óraszám, hanem ad absurdum van annyira nagyvonalú a személyisége, hogy ezen átsiklik, pláne gyerekek tekintetében.

Igen kérdés volt, amit röviden meg is válaszoltam korábban.

Utána mások jegyzetváltásában volt egy kis gittrágás, és arról jutott eszembe, mennyire lehet kulturált és/vagy értelmes dolog gyermekek külsejével egyáltalán ennyit foglalkozni. Vagy mondjuk egy anyának nem megbocsátani, hogy gyermeke kapcsán elfogult vagy vak.

Tényleg nem ez az oldal kérdése de nem teszem fel e költői kérdéseket mert részemről van rá válaszom.

Summa summarum, nem mindegyik gyerek szép, de még a legcsúnyább kisgyerek is nagyon rendben van, ahhoz az írni-olvasni tudó felnőtthöz képest, aki napirendre vette magában az ő csúnyaságát.

"Megválaszolhattátok volna így is:igen vagy nem.Ennyi az egész.Nem kell kisregényt írni."

Ezzel az arroganicával, és azzal, hogy csak hebegsz-habogsz, értelmes dolgot nem tudsz rá mondani, csak még mélyebbre ásod magad...