Van még valaki, aki nem szokott a családdal, rokonokkal összejárni halottak napján?

#11

Erre írtam amit írtam,

"...hát nem tudom, nálunk sosem volt szokás családostul kivonulni a temetőbe..."

de nem vitaindítónak szántam, csak hozzászóltam.

Ahány ház, annyi szokás!

Mi se jarunk ossze. Nem.is ertem. Nalunk szokas a halottainkhoz a temetobe kimenni viszunk vagott viragot es mecsest. Elrendezgetjuk es ott alldogalunk 5-10 percig aztan hazamegyunk vagy a kovetkezo sirhoz/temetobe.

Gyerekkoromban a szuleimmel mentem ki, aztan kesobb meg mivel ok elvaltak en meg masik varosba kerultem, mentem egyedul. Persze ha epp ugy adodott betarsultam valamelyik szulomhoz, de amugy mas rokonokkal nem igazan egyeztettunk regen es es most se.

Amikor nagyszuleim meg eltek vagy egyikuk elt(el), olyankor rokonokkal megbeszeltuk vagyis mi oveluk, hogy ki tudja kivinni melyik temetobe melyik sirhoz. Csak egy pelda: ket kulonbozo varosaban nyugszik a ferje es az edesanyja es testverei. Kocsija nincs, mar bottal.kozlekedik, olyankor valaki eljott erte es elvitte az egyik helyre aztan a masikra.

Persze neha osszefutottunk/osszefutunk mas rokonokkal a siroknal foleg nagyszulokenel, ahol sok gyerek es sok unoka volt, de sose kamumosolyogtunk. Igen volt erdeklodo kerdes ki hogy van merre es meddig, de hideg es sotet is szokott lenni nem allunk ott orak hosszat. Utana persze elhangzik egymas kozt o d emegoregedett vagy nem is tudtam vagy je erdekes vagy hat igen. De ez se kibeszeles.

Neked nincs meg senki a temetokbe, akit igazan szerettel? Valakit talalj magadnak akihez szivesen kimennel te is gyertyat gyujtani es szepen menj ki amikor jol esik. En este szeretek menni sotetedeskor mert nagyon hangulatosak a temetok amikor eg a rengeteg mecses. Amikor nem tudtam hazautazni sajat rokonaimhoz en akkor is kimentem egy kozeli temetobe es vittem mecseseket es oda tettem ahol elhagyatott sirt talaltam es ott gyujtottam meg.

Én tudom miről beszél a kérdező.

Én is olyan 15 évesen lehettem utoljára temetőben.

Állandóan megy a képmutató kedveskedés.

Közben arról pletykálnak ki milyen drága holmit vitt oda,meg,hogy hogyan vannak felöltözve,ha valaki nem ment oda talpig feketében,akkor mekkora egy bunkó:)

Én az ilyen társadalmilag elvárt kötelező dolgoktól eleve rosszul vagyok.

Azt sem értem,hogy az emberek a kevés szabadidejüket miért ilyesmivel töltik.

Mi összejártunk, de amióta 'benőtt a fejem lágya' azóta nem. Apám nővére folyton ivott (több kisebb környező faluban élnek rokonok, ahova van halott is temetve, ilyenkor nem csak a temetőbe megyünk, hanem a rokonokhoz is beköszönünk, általában rétes van, vagy valami rágcsa, sör bor)

Másik nap anyám meg rokonsággal megyünk, szintén hasonló kör, de alkohol nélkül, itt anyám nővére osztja az észt, ki mennyit tanul, miért csak hármas lett a matek dolgozatom, miért nem megyek diákmunkára stb, évente kb ötször találkozunk, de azok mindig kritizálssal, szemrehányással telnek. Persze az ő gyerekei kitűnő tanulók, hibátlanok (:D )