Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért csinálja anyám ezt velem?

Miért csinálja anyám ezt velem?

Figyelt kérdés

Szóval 22 éves vagyok, elköltöztem már a szüleimtől, próbálok a magam lábán megállni... és élni a saját életem. Féléve beteg lett anyum, 4 hete műtötték meg. Mivel apukám egyedül volt a házban, ezért besegítettem neki, takarítottam, mostam rá és anyukámra, főztem is ha kérte apum. Tudni kell hogy olyan műtétje volt anyukámnak, amely a torkát érintette és a nyelést is befolyásolja. Tegnap haza engedték. Itthon vártam őket. Meg jöttek, 10 perccel később anyum teljesen kiakadt, hogy ő 4 hete csak löttyökön élt, enni akar valami normálisabb dolgot, miért nincs itthon pépes étel... én úgy tudtam, hogyha tud nyelni, akkor bármit megehet, szóval nem is számítottam rá. Ezek után elhordott mindenféle cafatnak, hogy semmire sem vagyok jó, és csak azért takarítottam, dolgoztam, mert egy önző, mindig csak maga érdekét néző, számító, buta dög vagyok, akit még az sem érdekli, hogy mi van vele, nem is tudok róla és a betegségéről semmit, bezzeg a testvérem és az élettársa. Na meg az idegen is sokkal rendesebbek, ők mindent tudnak róla, a betegségről, ott próbálnak segíteni ahol csak tudnak. A barátnőjét többre tartja, aki mindennap írt egy sms-t, mint engem... Holott, ez alatt a 4 hét alatt, amellett hogy dolgozom (és éjjeles is voltam), szinte mindennap vagy 2 naponta felutaztam hozzá és vittem az ételeket leturmixolva, a tiszta, vasalat ruháit, meg amit kért pluszba. A testvérem pedig, akit annyira "bálványoz" hetente egyszer, jobb esetben meglátogatta kétszer és a kisujját nem mozdította semmiben. Apukám próbálta megmagyarázni neki, hogy sok mindent megtettem, ha ő nem vette volna észre, de őt is leordította.

Nem hallgattam tovább, eljöttem a könnyeimmel küszködve és erősen elgondolkoztam, hogy egyáltalán kíváncsi-e rám, látogassam-e? Vagy később kisüti azt, hogy mekkora link vagyok, amiért nem látogatom?! De végülis csak magának köszönhetné. Miért vagyok ekkora tüske a szemében?

Szerintetek mit kéne csinálnom?


2010. júl. 15. 20:52
 1/9 anonim ***** válasza:
100%
Hát lehet idegesebb volt a mütét után!! :( Sajnállak de ezt is meg lehet érteni
2010. júl. 15. 20:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
A helyedben nem mennék egy darabig.
2010. júl. 15. 21:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
100%
szerintem meg nem lehet megérteni...igenis tisztelnie kéne azt amit érte tettél. azért merem ezt így kijelenteni mert az én édesanyám is volt beteg. Mellrákkal műtötték, ez sem egy leányálom és mégsem viselkedett másképp. Nem hordott le senkit semmiért és tisztelte a munkánkat meg mindent amit érte tettünk.
2010. júl. 15. 21:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

Műtét előtt is elhordott mindennek. Ha csak egy félmondatból más személyre következtettem, mint ő, akkor már leugatott...

Őt is rákkal műtötték, de az ő viselkedése még rosszabb lett... főleg apukámmal és velem szemben, tesómat és az élettársát pedig a fellegekig magaszatalja.

2010. júl. 15. 21:06
 5/9 anonim ***** válasza:
Hagyd ott.ne foglalkozz vele:)van életed.éld. ez a legfontosabb.csaj,család,gyerek:) hidd el h ez sokat segít majd:)
2010. júl. 15. 21:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
Hmm..ez általában így szokott lenni...a másik mindig jobb pedig nem csinál semmit..Szerintem te is úgy menj mint a tesód 1 héten egyszer ha elkezd veszekedni hogy nem mentél meg ilyesmi legalább megtudod neki mondani hogy a tesód se ment rá meg nem veszekszik?!
2010. júl. 15. 21:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
A nagymamámra emlékeztet, amikor kezdett leépülni.
2010. júl. 15. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
Én megértem anyukádat. Én is tartós beteg vagyok, az ételek nagy részét nem ehetem meg és van még sok más dolog ezen kívül. Nagyon bántó, ha azok, akiket a legjobban szeretek, nem emlékeznek ezekre, pedig elmondtam már százszor... Az idegenek nem érdekelnek különösebben, de ha a családom vagy a párom nincs erre tekintettel, iszonyúan dühít, úgy érzem, nem vagyok fontos nekik annyira, hogy odafigyeljenek rám. Az évek múlásával jobban bírja az ember, de az ilyen "hiba" most is fel tud még idegesíteni, pedig már sok éve tart a betegségem. Ráadásul ha anyukádnál mostanában derült ki, akkor főleg nehéz lehet neki elfogadni. Fél év nem elég erre. A veszteségek feldolgozása 5 fázisból áll: tagadás, düh, alku, depresszió, elfogadás. Légy vele toleránsabb, beszélgess a betegségéről, olvass utána neten, tájékozódj, esetleg keress neki a betegségéről szóló netes fórumot. Hidd el, hálás lesz érte.
2010. júl. 16. 18:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 A kérdező kommentje:

Kedves utolsó: Betegségéről, kezeléséről, a műtétjéről mindent tudott, a legapróbb részletekig, engem hívtak az ismerőseink, hogy mondjam el. Ezen a téren nem igazán bánthatna.

Az evésről annyit, hogy másnap és most hétvégén is felhívott apukám, hogy ugyanúgy megeszik mindent, mindegy, hogy pépes, vagy darabos... Nem értem akkor miért akadt ki, ha mindent meg tud enni, nincs gondja. Mert ugyanúgy megette a kenyeret, vagy akár a fasírtot, mint a joghurtot. Kicsit igazságtalannak érzem.

2010. júl. 18. 22:52

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!