Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mit gondoltok erről?

Mit gondoltok erről?

Figyelt kérdés

Ma hazafelé jövet az egyik szomszéd behívott, h igyak meg vele egy fröccsöt, aztán szó szerint letámadott.Amúgy alapból sem szeretek alkoholt inni, meg nem is szabadna tkp., mert különböző olyan gyógyszereket szedek, amelyeknek alkalmazása alatt nem szabadna alkoholt fogyasztani, de már többször meghívott, én mindig visszautasítottam, és legutóbb elég sértődöttnek tűnt, h nem akarom elfogadni a meghívását, így aztán gondoltam, h nem árthat, aztán meg ő is boldog stb. VISZONT ő meg (már eléggé ittasan) elkezdett különböző dolgokat a fejemhez vágni, h miért nem dolgozok rendes munkahelyen (a mozgásképtelen édesanyámat ápolom ápolási díj keretében), meg hogy miért nem tettem még le a jogosítványt....azt mondja, h azért, mert lusta vagyok, viszont azt nem tudta, h szociális fóbiám van, elég súlyos depresszióm, régen kényszerbetegségem, bár abból már szinte kigyógyultam, elkezdtem többször is a jogosítványt, de (gondolom a szoc. fóbia miatt) nagyon szorongtam, bizonytalan voltam, így kétszer megbuktam, sajnos egy balesetem is volt oktatás közben (mondjuk sztem az oktató dolga is lett vna, h figyeljen, mindegy).....viszont ő csak sorolgatta a dolgokat, mire én elmondtam neki, h azért nincs, mert szorongok, és sz.fóbiám van stb., meg amúgy sem látom érelmét, mert jelenleg az életnek sem látom nagyon értelmét, mire ő, h akkor meg kössem föl magam.....erre elmondtam, h volt már öngyilkossági kísérletem, de sajnos nem sikerült.....erre ő összegezte a dolgot, h "zizi" vagyok, és semmirekellő.Igaz, h nem járok el dolgozni, de anyunak 24 órás fölügyelet kell, csak boltba, vagy intézni vmit megyek el, egyébként meg amúgy is legalább egy héten egyszer komolyan eszembe jut, h jobb ha már nem lennék.Tudom, h ez ilyen sajnáltatós szöveg, és így elég gáz, de most így reagáltam erre....egyébként meg az zavar a leginkább, h szinte lefagytam a meglepődöttségtől, és nem is nagyon reagáltam semmit a kijelentéseire, azon kívül, h ecsetelgettem a betegségeimet, ami azért meglepő, mert azért a betegségeim ellenére nem vagyok olyan teljesen visszahúzódós stb, csak ez annyira meglepett, h hírtelen azon kezdtem el gondolkodni, h ez most valós-e vagy vmi álom, mert egyébként eddig mindig nagyon rendes, és segítőkész szomszéd volt ő is, meg a családja, de ha így gondolja, akkor ezek szerint csak álca meg puncsolás volt az egész.....nagyon zavar, h csak hülyén vigyorogtam, és sajnáltattam magam tkp., h milyen beteg vagyok, ami ugyebár igaz, csak mégis olyan szánalmas reakció, de egyszerűen leblokkoltam teljesen.....olyat is mondott, h a k-rva nénikédet, miért nem blablabla, és eléggé érzékeny vagyok az ilyen típusú családtagokat becsmérlő sértésekre, de erre sem reagáltam semmit, mondjuk ha azt mondta vna, h a k-rva anyád, azon sztem kiborultam vna, de sztem ez is durva.Nem értem, h miért viselkedtem ilyen idióta módon, meg, h egyáltalán leálltam vele beszélni, amikor csaprészeg volt, de hát ilyenkor mondja ki az ember, amit valójában gondol....amúgy nem ilyen lepukkant alkoholisták, szép, rendezett házban élnek dolgoznak stb, csak hát a férfi eléggé iszákos.Nem tudom, h miért váltam ilyen közömbössé, komolyan úgy éreztem magam, mint vmi hülyegyerek, akit baszogatnak a suliban,én meg csak gyökér módon vigyorgok, ....lehet, h a gyógyszer miatt vagyok ilyen közömbös (Xanax, Paroxetin(paroxat), vagy a meglepettségtől, de valahogy teljesen zavarba hozott a szituáció, és csak álltam, pedig nem nagyon szimpatikus emberi tulajdonság számomra, ha vki nem mer kiállni magáért, most meg pont így viselkedtem ááá nagyon gáz.....mondjuk ő is hogy lehet ilyen bunkó, lesz---rom, h részeg, de tudja jól, h milyen helyzetben vagyok a szüleimmel, h súlyosan betegek , igaz azt nem tudta, h nekem első sorban pszichés, de testi betegségeim is vannak (szívbetegség), de mi alapon oktat ki enegem így.....nem járok el sehova szórakozni, nem szórom a pénzt, és megpróbálom a tőlem telhető legtöbbet megtenni azért, h segíthessek a szüleimen, közben meg küzdök a betegségeimmel, és akkor így vélekednek rólam mások?! Khmm....a végén az volt, h elmondta, h fogd föl, te egy lusta semmirekellő vagy, erre mondtam, h jó, köszönöm, és leléptem....hallottam, h még ott fortyog magába.Lehet, h egyesek úgy gondolják, h kit érdekel, h mit mond, de engem meg eléggé megráznak az ilyen konfliktusok,akkor is ha nem mutatom mindig ki, ma is az első az volt, amire gondoltam ezután, h jobb lenne öngyilkosnak lenni, de nem akarom itt hagyni a szüleimet, és az állataimat, meg maga az önyg. is amolyan gyáva dolog valahol sztem, meg a vallás is tiltja stb., tehát többször már nem szeretném megkísérelni.Amúgy a fröccstől meg most kicsit rosszul vagyok, gondolom, mert nem vagyok hozzászokva az alkoholhoz, meg a gyógyszerek...ááá olyan hülye vagyok.Mostanában amúgy is egyre inkább az az érzésem, h mindenki ellenem van, és be akar csapni, átverni, hülyének néz, de tudom,h ez valahol biztos nem így van, de az most mondhatni elég rosszul érintett.Mit gondoltok erről?

Bocs, h hosszú lett, köszönöm, h végigolvastad!!!


2010. júl. 15. 00:13
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:
100%

Huh. Ha legközelebb írsz, próbáld meg tagolni a szöveget.


Új sor, akár kihagyással, vagy bekezdéssel, ha az megy. Hidd el, sokkal kényelmesebb lesz elolvasni.

Úgy vettem észre, hogy elég sok a szociálisan hátrányos személy. Még a leglazább, legmenőbb arcok is sérültek néha, csak ismerni kell a helyzetüket. Nem is ez a lényeg.


A szomszédodnak nincs joga beleszólni abba, hogy Te hogyan éled az életedet. Valószínűleg neki is lelki gondjai vannak - ezért iszik -, és nem tudja kezelni.

Próbáld meg semmibe venni. Nyomasztó érzés, de nem tehetsz mást, hacsak nem kiosztod, de ahhoz kell egy adag önbizalom és tapasztalat.


Én azt mondom, ha emberekkel kell beszélned, fogd fel úgy, hogy "most tapasztalatot szerzek". Akár sikerül, akár nem; akár jól jössz ki, akár nem, neked ez információ, és te csak nyertél vele.


Ezután próbálj meg többször utána menni az embereknek. Nem lesz egyszerű. Nagyon nem. Viszont egy-egy próbát megér. A begubózás súlyos problémákat fog okozni.


Ennyi most.

2010. júl. 15. 02:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 anonim ***** válasza:
100%
(a behúzás nem megy. :D)
2010. júl. 15. 02:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim ***** válasza:
100%

Jaj! Még egy dolog! És ez fontos tanács!

Ne gondolkodj túl sokat! Hidd el, nem éri meg. :] Akkor tedd, amikor kell. Amúgy ne. Csak kombinálni fogsz, és feleslegesen elveszted az önbizalmad.

2010. júl. 15. 02:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:
100%

Bocs, de én kiakadtam.


Nem, nem azért, mert annyira durva, amit írtál, hanem az, hogy én ennek szinte minden áldott nap ki vagyok téve a szüleim miatt lassan 17 éve, lány vagyok, és mégis bírom!

Igaz, hogy nem tudok aludni, mert rémálmaim vannak, evészavaros vagyok és ahogy te is, szoc. fóbiás, ennek ellenére még élek, és annyira igazsátalannak érzem azt, hogy egy hülye szomszédod a legnagyobb bajod jelenleg, én meg kb. az életemért küzdök itthon...


Azt mondom neked, hogy viselkedj férfiként, ha már annak születtél, és kapd egy kicsit össze magad. Különben meg nem értem, minek hallgattad végig a 60 éves bácsit, ha tudtad róla, hogy nem egészen józan. Simán kisétálhattál volna az ajtaján, aztán annyi. Nem hiszem, hogy az öreg megpróbált volna kigáncsolni, ha meg igen, akkor is úgy gondolom, hogy egy huszonéves embert nem annyira könnyű elintézni.


Sajnálom, hogy a lelkedbe tiport, de nem kellett volna magadra venned, elvégre annak az embernek semmi köze nincs hozzád és az életedhez, szóval még magyarázattal sem tartoztál neki.


Hát, elég fura volt olvasni, amit írtál, az egész szövegben érezni a csalódottsággal kevert felháborodásodat, olyan, mintha még soha nem bántottak volna meg.


Talán burokban nőttél fel? Mert akkor ideje lenne kitörni...

2010. júl. 15. 03:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim ***** válasza:
100%

Hali!


Bevallom a tördelések, széttagolások hiányában magam is teljesen belezavarodtam az általad leírt hosszú kifejtésbe, sztoriba.

A 02:32-35-ösnek azonban teljesen igaza van...

"Ne gondolkodj túl sokat!" ...Hogy miért?


"A TETT halála ... az okoskodás"

Madách nagyon szépen leírta "Az ember tragédiája" c. drámai költeményének II. színében, hogy a túl sok gondolkodás elveszi az ember önbizalmát attól, hogy megtegyen vmit, amit eredetileg meg akarna tenni.

És ha már régebben -- ha jól vettem ki -- öngyilkossági kísérleteid is voltak, akkor meg abszolút nem tesz jót neked. Az ember elkezd egy dolgon filózni, de eszébe jut valami, meg még valami tényleg elkezd kombinálni, végül a túl sok ÁLTALA KIGONDOLT KÉTELY ambivalenciát szít, újabb dilemmákat okoz benned és így feleslegesen már teljesen összezavarodsz, magad sem tudod, hogy eredetileg mit akartál, ha meg mégis, akkor azt nem mered megtenni.

Mostanában több ilyen fiatalabb kortársam is írt rám >>priviben, akikkel beszélgetni kezdtem, és bár égető szükségük lenne a változtatásra, nem mernek szólni szüleiknek, hogy kényes bajuk van, mert szégyellik, és gáznak érzik magukat miatta, azon spekulálgatnak, hogy mi lesz, ha ezt anyu/apu megtudja? És mivel ezt csak 1 módon tud6juk meg... félnek ettől az 1 módtól és a problémájukon történő folytonos és kényszeres "agyament agyalás" megakadályozza őket abban, hogy lépjenek a megoldás irányába. Impotens egy helyzet.



Maga az eset amit leírtál, a szomszéd illuminált állapotban bemutatott önbíráskodása ellened komolyan felháborított. Azt szoktam mondani, -- miután sikeresen megtanultam kezelni az emberek sajátságos rosszindulatait, -- hogy...

"MINDENKI ÖNMAGÁBÓL INDUL KI, EMIATT MÁSRA VETÍTI KI SAJÁT IRIGYSÉGÉT, PROBLÉMÁJÁT, DILEMMÁJÁT, KESERVÉT!"


Azonban azt is hozzáfűzném, hogy bár én sem fogyasztok alkoholt nagy mennyiségben és rendszeresen, csak ritkán, és kb. 2x voltam vmennyire "önfeledt" állapotban miatta, a 2.x fordult elő velem az, hogy akaratlanul is "őszinte" voltam...:

Egyesek pont az a célt tűzték ki maguk elé, hogy előbb leitatnak, hogy aztán agyonverjenek. Egyik akkori szobatársam azonban... -- akinek iszonyatosan büdösek voltak a lábai, annyira, hogy már az sztem tűr7etlen volt, és 1x kiraktam az ablakba a cipőit szellőzni, ám megfeledkeztem róluk, az eső meg elkezdett szakadni, emiatt leordította a fejemet, s beorrolt rám, én meg megtanultam "hallgatni", ennek ellenére -- ... megvédett, és kimenekített, a szórakozóhelyről. Bár még teljesen magamnál voltam, bódult állapotomban nem éreztem semmiféle gátlást visszafogottságot magamban, és miközben elkezdtem neki megköszöngetni a segítségét, közben kibukott belőlem a "panaszáradat" vele kapcsolatban: minden bajom, félelmeim, aggályaim is, illetve hogy ezek megakadályozták, hogy az eredeti szándékaim szerint én vele mindig is a jókapcsolatra törekedtem, hiába nem úgy sült el.

Nem tudtam parancsolni magamnak, ill. kontrollálni önmagamat, teljesen megszűntek a gátlásaim. Viszont nem hazudtam, való igaz volt amit gondoltam róla, innentől kezdve visszaállt a baráti állapot, ő is megértette, hogy ez az állapot a részéről tarthatatlan, én is megnyugodtam. Hozzáteszem, én nem ordítottam le a fejét, emberi hangon beszéltem vele.


Rávetítve az esetemet a tiédre, a szomszédodban sztem ez a tömérdeknyi [?]kérdőjel[?] felgyülemlett, de rendesen, és mivel normális állapotban nem merte tőled megkérdezni, ittasan meg "minden összeáll vhogy"... (azért is mondják az alkeszokra, "hiába piál, még jobban visszajönnek a dolgok, ellentétes hatást ér el vele, mint amit akarna,) ...a saját nyelvezetén ez gátlások nélkül kibukott, amit hisz. Ha azonban rendszeresen iszik, akkor a saját problémáit is rendesen belekever7te abba, amit nem ért veled kapcsolatban, ezt voltál te kénytelen végighallgatni :-S

Ez NEM REPREZENTATÍV VÉLEMÉNY, NEM KELL ADNOD RÁ!

Plusz...


A szomszédoknak SEMMI KÖZE A TE MAGÁNÉLETEDHEZ! Én is megmondtam a magamét a hájasseg'gű szomszédasszonyomnak, amikor az unokája jelezte felém, miket mond rólam a hátam mögött. Nem volt könnyű, de akkor nem kezdtem el spekulálgatni, átmentem hozzá azzal a hévvel, és szembesítettem őt az állításaival. Utána már mindjárt befogta a száját egy jó időre... pedig régebben nekem is voltak önbizalomproblémáim...


A saját problémáim arra tartoznak, akivel én azokat meg akarom osztani, vagy az a másvki megérdemli azt, hogy beavassam őt saját magánéletembe ill. annak rejtelmeibe, abba másnak belepofázni joga NINCS, sőt, keményen ki is osztom érte!



*****

Azt fel tudom ajánlani neked Tesó, hogyha van kedved dumálni, kibeszélni magadból, ami bánt, vagy megvitatni a történteket nyugodtabban, úgy, hogy közben levegőt is veszel... (nem úgy, mint a kifejtésben egy szusszal... o.O) ... akkor írj rám nyugodtan >>priviben, hivatkozz ERRE az általad nyitott topikra, és add meg benne MSN/SkyPE-elér7őségedet. Ha szeretnél beszélgetni, csak bátran! ;-)

Aggódni ne aggódj, öngyilokon ne filózz, te is tudod, nem megoldás és nem éri meg! Azonban...

FEL A FEJJEL :-)


Üdv: EE

2010. júl. 15. 04:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!