Miért mindenki az anyát figyeli szülés után? Miért nézi az orvos, a védőnő azt, hogy az anya milyen lelkiállapotban van? A család miért nem elég erre a feladatra?
Miért foglalkoznak ezzel kívülállók? Nem az ő feladatuk a gyerek felnevelése. Ahol tényleg nagy baj van, ott meg be sem avatkoznak, csak az átlagos embereket piszkálják. Egy roma családot ki sem mernek kérdezni, annyira félnek tőlük.Szinte már kellemetlenek az érzéseimre vonatkozó kérdések, tudom, hogy azt lesik, hogy depresszós vagyok-e vagy sem. Az apával meg nem foglalkozik senki, közben az egész család kihat a gyerek fejlődésére.
És ahhoz képest, hogy ennyire figyelik a nőket a szülés után, az utcán csak savanyú embereket és idegbetegeket látok. Miért nem foglalkozik senki inkább ezzel?
A gyerekkor meghatározó, de nyugodt babakorszak után még lehet munkanélküli és szerencsétlen valaki felnőttként.
válasza:
válasza:igazad van.
talán csak azért, mert a szülés utáni depresszió gyakori.
a férfiaknak biztos vegyes érzelmeik vannak, általában akkor örülnek a babának ha már megszületett, még ha előtte húzódzkodnak is tőle, büszkék rá hogy az övék, de biztos sokszor háttérbe szorulva érzik magukat.
Azért figyelik meg az anyát - már ha olyan szerencsés, hogy figyelnek rá - mert a hormonváltozás miatt nagyon labilis lesz a lelkiállapota, és könnyen depresszióba fordulhat, amit nagyon nehéz idejében észrevenni, és akkor már nehéz kezelni.
Velem a kutya nem foglalkozott szülés után, a család is inkább a gyerekkel volt elfoglalva, pedig közel voltam a depresszióhoz, folyton spontán sírtam minden ok nélkül. Ezzel a férjem nem tudott mit kezdeni, a "szakértőket" pedig nem érdekelte.
Ennek semmi köze a gyerekneveléshez, se az utcán mászkáló savanyú emberekhez, ennek az anyához van köze csak és kizárólag. Örülj neki, hogy törődnek veled, nekem is jól esett volna.
válasza:Köszi a válaszokat. Engem az zavar, hogy zárkózott vagyok, nem szoktam az érzelmeimről beszélni. Szülés, terhesség előtt senkit nem érdekelt hogy vagyok, még jóformán gyógyszert sem akartak felírni.
Csak egy idétlen érzés fog el, hogy a zárkózottságom miatt azt hiszik, hogy titkolom, de depressziós vagyok.
Vagy esetleg kiül az arcomra, hogy nem aggódom a gyerek miatt minden apró ügy miatt. Éppen építkezünk is, és így ez is elvonja a figyelmemet a napi rutinról. Mindent precízen elvégzek, ami a gyerekkel kapcsolatos, de nem szoktam neki gügyögni mint más anyák. Ilyenkor úgy érzem, hogy azt figyelik a rendelőben, hogy miért nem teszem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!