Mit válaszoljak, hogy leszáljanak végre rólam?

"Egyébként amíg duzzogva válaszolgatsz, és nem vagy képes érett módon kezelni egy konfliktust, addig tényleg gyerek vagy."- ez egy nagy tévedés, a konfliktus-kerülés egyáltalán nem egy konfliktus érett kezelése, sokkal inkább pont az ellenkezője annak.

És valóban, nem arról kell a Kérdezőnek meggyőzni a kotnyeleseket, hogy az ő álláspontja a helyes, hanem arról, hogy ne üssék az orrukat olyasmibe, amihez semmi közük sincs.

(nekem az egyik sztenderd válaszom az ilyen okoskodóknak, hogy "a macska ötöt fial, és mégse ünnepelteti magát, sőt a kandúrt se üldözi gyermektarháért..."

Egy ilyen válasz után például nem szokták újra felhozni a gyerek-kérdést.

Mond azt, hogy leszbikus vagy, hogy nem a férfiakat szereted. Családnak otthon meg nem mutatod be a pasidat :D

Meg ne lássanak vele városon belül, meg van oldva.

Én 27 vagyok és simán azt csinálom, hogy ha közeli családtag kérdezi a dolgot akkor válaszolok, hogy ezt már megbeszéltük. Ha távolabbi ismerős/rokon érdeklődik akkor "nem hallom meg a kérdést" vagy csak annyit felelek, hogy: Köszönöm így is tökéletes az életem.

Erre többnyire úgy meglepődnek, hogy nem is kérdezgetnek tovább.

Rájuk hagyod és kész.

És egyébként a kötél bármelyik oldalán állsz mindig támadnak valamivel. Engem a gyerek apja elhagyott amint terhes lettem (tervezett volt), és azóta is azt hallgatom mindenhol hogy "inkább vetettem volna el, mint hogy egyedül neveljem", "ilyen fiatalon minek szülni", "tetovált vagy tuti iszol is és verni fogod"...

Teljesen mindegy mit csinál az ember mindig csak a belepofázást kapja, mert mindig mindenki jobban tudja a dolgokat mint te magad. :D A legtöbb amit tehetsz hogy megtanulod elengedni a füled mellett. :)

22 évesen én sem tartanám aktuálisnak a babakérdést,

na de röviden... miért nem válaszolod azt hogy még nem állsz készen a gyerekvállalásra, nem érzed magad elég érettnek ,és különben is előbb egzisztenciálisan szeretnél úgy állni, világot látni, egyáltalán élni egy kicsit, mielőtt átadod magad a koszos pelenkák ,a szoptatás és a hajnali felkelés procedúrájának. Meg egyáltalán miért kellene engedni a társadalmi nyomásnak? Csak mert a világ legédesebb mosolya a kisbabáké? Vagy mert minden ami történik, az kialvatlanság, az elhízás(nem minden esetben)a logó mell és úgy egyáltalán az egész, megváltozott tested kárpótolja egy kis mosoly és gügyögés? Vagy az amikor totyog és először mondja hogy anya?

Ugyan már... ezekkel ráérsz. Sőt talán nem is akarod mindezt. Lehet hogy karriert akarsz, meg ilyesmi- na nem mintha a baba kizárná ennek a lehetőségé- de lehet hogy más terveid vannak. Hiszen nem mindenki szeretné látni a javított kiadását a kölykében... Tegyél rá hogy mit mondanak, mert a Te tested,a Te életed. Meg különben is...olyan gyorsan változik a helyzet... Lehet hogy tavaly még nem akartál gyereket, nem érezted magad érettnek, vagy késznek egy ilyen volumenű döntéshez, de mint írtad 22 éves vagy. Ki tudja mikor érzel késztetést, ha egyáltalán lesz ilyen, hogy legyen 1,2,3 vagy sokkal több gyereked :D