Milyen eredetűek lehetnek ezek a családnevek, amelyek a családom őseié voltak?

:) Majdnem 20 évig BeNcze volt a TAJ-kártyámon, és máig sokszor így értik-olvassák, pedig Becze az valóban.

Nekem is már nagyapámtól felfelé legalább 5 nemzedék mindig Becze Gábor volt és református lelkészek Erdélyben, közelebbit nem tudok.

Magáról a névről itt nem mondtak semmit, pedig tudni róla:

.... [link]

*BECZ

elvont gyöke, 1) becze szónak, mely borjut s elkényeztetett gyereket jelent, 2) becző szónak, s ekkor jelent holmi magokat bezáró, betakaró hüvelyt, 3) am. mozgásra vonatkozó bicz a beczěg származékban.

*BÉCZ

helységek Somogy és Szala megyékben; helyr. Bécz-en, ~re, ~ről.

*BECZE

(becz-e) fn. tt. beczét. Így nevezik gyermeknyelevn a kis borjut, sőt a tehenet is. Ne becze, ne! Néhol: boczi. Hasonlók hozzá a csikó neve: maczi! a malaczé: poczi, czoczi. Mennyiben a fiatal házi állatokat különös gonddal szokás ápolni, innen átv. ért. így nevezik az elkényeztetett gyereket is. Ide vonatkozik a közmondás is: hanem borja, nem nyalja, és: nyalja, mint tehén a borját. Különben vég elemzésileg mint hangutánzó a bé, bég, bőg szókkal rokon, s am. kis bégő.

*BECZEBETEG

(becze-beteg) ösz. mn. A székelyeknél am. kényes beteg.

*BECZĚG

(becz-ěg) önh. m. beczěg-tem, ~tél, ~ětt. Tájejtéssel am. biczeg, azaz sántikálva lépdegel.

*BECZEPEL

(be-czepel) ösz. áth. l. BECZIPEL.

*BECZÉZTET

(becze-ez-tet) áth. m. beczéztet-tem, ~tél, ~ětt. Kényessé tesz, elkényeztet. V. ö. BECZE.

*BECZI

BECZIKE, (becz-i, becz-i-ke) fn. A borjut jelentő becze szónak kicsinyítő módosítványa, mint: maczika, muczika. V. ö. BECZE.

Tehát valószínű, hogy nem nemzetiséghez vagy valláshoz kötődő szó, hanem egy tájnyelvi kifejezés vezetéknevesülése, amit sokan viseltek.

Anno Erdélyben Gyergyóban azt mondták, ahol találkoztam Beczékkel, hogy igazán sokan odaát Moldvában vannak Beczék.

A Hargita megyei Gyergyószéken van egy nagyobb Becze népesség jelen, Gyergyószárhegy központtal. Ott úgy tartják, hogy Csíkszékről települtek át a Beczék, ám hogy mikor, azt senki nem tudta már.

A kutatásaim szerint 1600 körül lehetett legkésőbb az első betelepülés. Akkoriban Csíkszék két településén éltek Beczék: Csíkszépvíz és (ha jól emlékszem, most nincs nálam a kutatási anyagom) Csíkszentsimon.

Nem elvethető a csíkszéki Beczék rokonsága a területen egy-másfél évszázaddal korábban jelentős területeket birtokló Becz nemesi családdal, de erről bizonyítékot nem találtam.

Előző jól mondja, a Kárpátokon túl a moldvai csángók körében szintén igen elterjedt a Becze név (románosított formában Beţa formában, ejtsd: Becá). Fő központjaik Klézse, Pusztina, de valószínűleg további több tucat településen is jelen vannak nagyobb számban. Ezek a falvak az 1784-es madéfalvi veszedelmet követő székely kivándorlás eredményeképpen jöttek létre vagy gyergyói, vagy csíki székely telepesek alapításával (ebben a két székely régióban volt ugyanis jelen a Becze név).

Tudomásom van még arról is, hogy a szintén 1784 után települt bukovinai székely falvakban, a mai Suceava/Szucsáva megyében (Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fogadjisten) is nagy számban voltak Beczék, külön Becze utca is volt Hadikfalván. Ezeket azonban kitelepítették több hullámban a magyar hatóságok, a bukovinai székely leszármazottakat többek közt Vajdahunyad-Déva vidékén, az Al-Duna szerbiai szakaszán (Pancsova, Székelykeve környéke), és legnagyobb számban Tolna és Baranya megye falvaiban lehet megtalálni. Hogy vannak-e még ennyi viszontagság után Beczék ezeken a helyeken, azt sajnos nem tudom, de nem tartom kizártnak.

#14-es vagyok

Cintia, amint előző kommentemben írtam, Csík- és Gyergyószék!

Nem is tudtál róla, hogy erdélyi gyökerekkel rendelkeztek? Ezek szerint elég régen történhetett az áttelepülés. A családotok mindig is Zalában élt, amiről tudsz?