Szerintetek ezek a családnevek milyen eredetűek?
Azt tudom,hogy az egyik ükanyám német családból származik,de a német nevek között találtam azonosítatlan/nem németnek tűnő neveket. Konkrétan a Kipling,Florentine,Reguli és Goffene nevekre gondolok. Ez előbbi lehet akár német,de szerintem inkább angolokra jellemző. A többi pedig olaszosnak hangzik,de nem vagyok ebben biztos egyáltalán.
Nektek mi a tippetek ? Csak normális válaszokat legyetek szívesek ne ilyen bantu néger meg hawaii őslakó válaszokat írjatok,mert azzal nem leszek előbbre.
Magyarországon leginkább svábok vannak.
A német pedig egy nyelv, nem nemzettség.
A Florentine és a Goffene nekem inkább belgának, svájcinak tűnik származását tekintve. (előbbi igen gyakori francia családnév, kb. mint a Martin, vagy a Gauthier, talán nagyobb az esélye fenti két területről származásnak már csak a nyelvezet, származás nagy számú keveredése miatt)
A korábbi hozzászólóknak abban tökéletesen igazuk van, hogy mára annyira keveredtek a különböző népcsoportok, hogy családfa kutatásnál mindenképpen szerencsésebb germán eredetűnek hivatkozni.
Azt tudom,hogy a németek nem teljesen egységes nép,mert vannak közöttük svábok,szászok,bajorok,osztrákok stb akik egymástól eltérő nyelvváltozatokat használnak de a családnevek nagyjából hasonlóak és megállapítható róluk,hogy germán eredetűek.
Amúgy a belga-svájci-francia vonatkozás logikusan hangzik,mert ők elég sokat érintkeztek a németekkel mindig is. De akkor a Kipling és a Reguli milyen eredetre utalhatnak vajon ?
Egyébként a keresztnevük viszont németes volt,tehát már germanizálódhattak addigra(a 19.század közepéről van szó nagyjából és tovább sajnos már nem tudtam visszavezetni a családfámat,hogy több infót megtudjak).
3-mas vagyok:
A Reguliról sejtem még, hogy talán, talán sváb. Méghozzá én szabolcsi, nyírségi sváb származásra tippelnék, de közelebb vinne ha ismernénk a keresztnevet is (tájegységenként, sváb csoportonként változó úm. gyakori neveket találunk a nyugati határszél, a keleti országrész, Pest megye, stb. sváb lakta területein). Visszatérve, hogy miért ez a sejtésem.
A Nyírségben lényegesen nagyobb számban találunk Reguly, Reguj, Murguly és hasonló írásmódú (!) vezetéknevűeket. A hasonlóságnak azért van jelentőssége, mert gyakran nem eredeti írásmódjával került be az anyakönyvbe, hanem magyarosítva, vagy hangzás után írva. Érdemes lehet egy esélyt adni ennek a szálnak is. A sváb nevek ilyen szempontból különösképp megnehezítik a családfa kutató dolgát, mert amikortól már hivatalosan is számba vették a csecsemőket, vagyis anyakönyvezték, akkor gyakran még az anyakönyvi bejegyzésben és a keresztlevélen szereplő nevek sem egyeztek meg az eltérő írásmód miatt.
Jó példa erre anyám családja. Már az édesapa neve sem az eredeti családnév szerint íródott a gyermekek anyakönyvében, a 3 gyermekből csak kettőnek egyezik meg a neve, de az sem az apáéval, hanem a testvéréével. Pedig ez már az 1950-es évek környéke! Ja, igen. Sváb családból származom, és azért "ütöm bele az orrom" a témába :) Még annyit, hogy a keleti és az északi határszél közeli svábok túlnyomó többsége evangélikus vallású, próbálj meg ezirányban is keresgélni. Ha ennek a Regulinak megvolna a keresztneve, vallása, biztos vagyok benne, hogy közelebb vinne.
Ha úgy gondolod, hogy tudok még valamiben segíteni, keress meg nyugodtan, én már egy évtizede túl vagyok azon, amibe te most fogsz bele :). Ne legyenek illúzióid, amikor elkezdtem kutatni a sváb vonalat, már az első évben egy teremgarázs kellett a családfa kiterítéséhez :)
Ja, és lemaradt (előző vagyok), hogy ha esetleg komolyan elkezdesz foglalkozni a családod felkutatásával, ajánlom, hogy figyeld meg a foglalkozásokat is, ha jól emlékszem a magyar anyakönyv az 1700-as évek végére, 1800-as évek elejére tehető (valahogy Mária Terézia idejére), és mind a születéseknél, mind a halálozásnál és talán a házasságkötéseknél is felvezették a foglalkozást. Igaz, ekkor még nem volt egységes, de általában ez szerepel. A svábokra jellemző az építőipar, a mezőgazdaságból inkább a szőlészet, borászat, kisebb számban a vendéglátás. Jellemző, hogy míg a magyaroknál a nők igen kis számban jártak el dolgozni (ált. htb, a háborúk alatt kivétel, de inkább özvegyekre jellemző), a sváb asszonyok szinte mindegyike végzett háztartáson kívüli munkát (fonó, hímzőnő, szövőnő, stb.) de itt is ritka a mezőgazdasági munka. És talán ebből kifolyólag a sváb családokban nem jellemző a 8-10 gyermek, sokkal gyakoribb az 5 vagy kevesebb.
Egyébként megnéztem, nálunk is szerepel a Reguli, csak Reguly néven, de csak egyetlen név (Reguly Juliánna, sz: 1864.04.02, Napkor). Sajnos több nincs róla, mivel beházasodott így csak a leszármazottakat kutattam.
7-es hez adalék;bár ez úgy néz ki vidékenként is változó.A Dunántúlon,Bakony környékén a foglalkozások inkább gépészfélék,és bizony a családok 10-12 gyerekesek,sőt kevesebb a gyerekhalálozás is mint általában.A sváb családoknál.
A kevés gyerek az 1800-as évek végefelé kezdődik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!