Ha a dédinagymamám apukája cigány volt, akkor bennem is lehet cigány vér?

17!

Hatalmas marhaságot írtál.

Nagy-Magyarországon számos nemzetiség élt, akik értelemszerűen keveredtek egymással.

Főleg a városokban, a nagyobb városokban.

Falun nagyon ritkán.

Alapvetően pedig a honfoglalás után érkezett népek: kunok, jászok, valamint a már a honfoglalás előtt is a Kárpát-medencében élő székelyek, erdélyi magyarok is keveredtek. Erdélyben sok örmény is élt, ezért alig van olyan erdélyi magyar család, melynek ne lenne legalább egyetlen örmény "beütése".

A Kárpát-medence amolyan "átjáróház" volt mindig a történelem folyamán.

A mohácsi vész utáni időben pedig szinte egész országrészeket irtotta ki, ezért az uralkodók, hogy benépesítsék, pl. németeket/svábokat telepítettek be.

De volt, mikor "testvérnépek" szálltak a segítségünkre, mint pl. 1848/49-ben Bem és Garibaldi, s voltak katobák, akik itt maradtak, családot alapítottak. Stb...

Azért a cigány magyar keveredés nem volt régen akkora mint manapság meg a szociban. Régen nem számított a nemzetiség inkább a társadalmi osztály. Egy rangon belüli házasságban hamarabb keveredett német és magyar vagy bármilyen. De még a cigányok között sem keveredet olyan könyen egy faluban az úri (muszikus) cigány az alacsonyabb rangú d. cigányal. Vagy egy gábor cigány ma sem keveredeik egy csebressel. Ha egy kereskedő nősült nem számított, hogy sváb vagy morva, csak az hogy kereskedő lánya legyen a menyasszony, vagy ha egy iparos, akkor iparos családból legyen.

Tehát cigányal falusi nem nagyon keveredett, még a pásztorok közötti rtangot sem nagyon hágták átt. Kanász kanásztól, juhász juhásztól hozott menyecskét. De egy cigánykovács nem volt egyenrangú egy patkolókovácsal. Városon más volt ott a cigány és a proletár inkább elvegyült egymásal. A muzsikus cigány és a grófkisasszony pedig csak a romantikus regényekben szerettek egymásba.