Hogyan vegyük rá, hogy menjen orvoshoz?

54. "Klasszikus" szenvedései - tudtommal - nem voltak, persze nyilván voltak fájdalmai, különösen az utolsó 1-2 évben, amikor látványosan is megromlott az erőnléte.

Az én szüleim is alkoholisták voltak, már egyik sem él. A tünetei apukádnak, arra hasonlítanak, amikor az apukám egyik napról a másikra "meghülyült". Előtte az ivás ellenére dolgozott, észnél volt. Úgy kezdődött, hogy összeesett az utcán, mintha lebénult volna. Azt mondták, hogy a központi idegrendszere a sok pia miatt leépült. Ezután már nem tudott többé dolgozni, mindent elfelejtett, teljesen lecsúszott, sajnos olyan volt, mint egy hajléktalan (de volt hol laknia). Aztán rákban meghalt, erre kb. 10 évre. Soha nem gondolt elvonóra. Ma már tudom, hogy depressziós is volt (mint sok alkoholista). Apukádat kényszeríteni nem tudja senki sem, mert ezt neki kell eldöntenie! A másik (pozitív) példa a férjem, ő is alkoholista, de már 8 éve nem ivott egy kortyot sem. Neki is időbe telt míg belátta, hogy alkohol problémái vannak. Én hiába könyörögtem, hogy ne igyon, nem fogta fel, hogy gondok lennének. Aztán jött a felismerés részéről, akkor egy ideig sikertelenül próbálkozott leszokni. Neki az anonim alkoholisták segítettek, pár foglalkozáson volt csak, de sikerült abbahagynia. Tudja, hogy mindig alkoholista marad, és ezért soha nem ihat egy kortyot sem. Van egy barátja, ő is alkoholista, nagyon durván iszik, durvábban, mint akár a férjem, akár a szüleim valaha is! Neki egyelőre sajna nem sikerül, pedig a családja is nagyon szeretené, a férjem is próbál neki segíteni, hiába! Szóval a lényeg, hogy a két út közül nyilván valamelyik lesz a te apukádnál is, de te semmit nem tehetsz ez ügyben. Csak apukád döntheti el, hogy leszokik! Max., ha már eldöntötte, hogy megpróbál leszokni, akkor tudsz neki segíteni, de a legtöbb alkoholista azt gondolja, hogy neki nincs is problémája, első lépés, amikor ezt belátják! Nagyon sajnállak, de nem tehetsz semmit!