Egykés szülők szerintetek jó a gyermekeiteknek, hogy nincs testvérük?

Milyen érdekes, hogy aki szerint testvérrel szép az élet, az a másikat is rá akarja venni, hogy szüljön még, aki szerint viszont jó egykének lenni, az nem mondja, hogy ne szülj többet.

Nekem is van tesóm, és legjobb barátok vagyunk, imádjuk egymást. Mégsem mondom senkinek, hogy csinálja ezt, csak mert NEKEM jó.

Anyunak van 3 testvére, apának 1, szinte soha nem beszélnek, és csak fúrják egymást.

Azért eszem megáll, kérdező, hogy jut eszedbe ilyen? Remélem, az én gyerekem nem lesz olyan szerencsétlen, hogy csak egy testvérre tudott volna támaszkodni.

Ha valaki nem akar gyereket, az a baj, ha csak egyet szül, az a baj... mikor húzza ki itt (akinek inge) a fejét a másik méhéből?

A kérdező úgy tette fel a kérdést, mintha szörnyeteg lenne az, aki nem vállal több gyereket :D

Én végig olvastam a kérdéseket, és senki nem monda, hogy csak egy gyereket vállaljon valaki. Csak azt, hogy így is lehet. És nem lesz semmi baja a gyereknek, még előnye is származhat.

Inkább a testvéresek közül volt, aki nagyon ajánlotta a több gyereket:) csak a helyesbítés kedvéért:)

Szerintem mindkettőben van jó és rossz, de előre akkor sem lehet megmondani, hogy barátok lesznek e a testvérek, ill. hogy magányos lesz e az egyke gyerek.

Kéremszépen ez zsákbacica:)

Én is egyke vagyok és örülök neki. Sose unatkoztam, nagyon jó fantáziavilágom volt/van.

Tudod ha lenne testvérem, akkor már nem biztos, hogy megengedhetnénk magunkat egy bizonyos életszínvonalat. Nem vagyunk gazdagok, de csórók sem. Szeretünk nyaralni járni és fürdőhelyeket látogatni, minőségi ruhákban járni. Ha lenne egy testvérem nem biztos, hogy ezt mind megengedhetnénk magunknak. Ráadásul már végzős egyetemista vagyok, szeretnék kirepülni, amihez megkapok minden segítséget ami tőlük telik. Ha lenne egy testvérem, akkor nehezebb lenne elkerülni itthonról, ráadásul őt is ugyanúgy támogatni kéne, ami nem biztos hogy már menne.

Anyuék amúgy is csak egy gyereket terveztek és én is csak egyet szeretnék, mert tudom, hogy a mai világban egy gyereket tisztességesen és kényelmesen fel lehet nevelni, míg 2-3nál már nem egyszerű. A kérdező azzal is érvelt, hogy ahol 3nak jut kaja ott már a negyediknek is, ez igaz, de a negyediket is ugyanúgy kell ruházni, iskolába járatni, és a családoknak egyre nagyobb kihívás már ez is.

Na szóval jó egykének lenni, nem vagyok sérült, nincs semmi bajom, van szerető családom és van kikre támaszkodjak.

Nekem 3 testvérem van,de mivel nagy a korkülönbség közöttünk,ezért viszonylag keveset laktam velük. Mostanság a nővéreim ritkán jönnek haza,de mikor itthon vannak,sokkal jobb a légkör. Hiába a nagy hodály külön szoba,meg az hogy nem kell semmin osztozkodni,mégis unalmas az hogy egész nap csak a szüleim vannak itthon,nincs senki más. Ráadásul a tesók arra is jók hogy megbeszélje velük az ember azt,amit a szüleivel nem merne. Ja és szerintem nem baj az ha egy gyerek megtanul osztozkodni,legalább megtanulja hogy nem szabad elönzőzni a dolgokat.

Szóval örülök annak aki jól érzi magát egykeként,én így hogy bár van 3 testvérem de mind külön él,nagyon egyedül vagyok,és szerintem sokkal jobb ha van valaki körülöttem a szüleimen kívül.

17/L

Nekem 2 testvérem van szóval, mint testvér szólnék a témához, nem mint szülő.

Anyumék soha nem álltak jól anyagilag, voltak olyan időszakok, mikor örültünk, hogy van kenyér az asztalon, mégis bevállalták a hugomat, akit tudatosan terveztek, illetve az öcsémet, aki spirál mellett fogant.

Nekem a két testvérem a legjobb barátom. :) Őszintén! Nem is tudom mi lenne velem nélkülük!

El sem tudom képzelni, hogy milyen rossz lenne nélkülük..milyen rossz lenne egykének lenni. Persze, mindig is voltak, vannak, és lesznek is viták/veszekedések, gyerekkorunkban főleg nagyon sokat vitáztunk, de ma már nem telik úgy egy még 1 egész nap se, hogy egy vita után ne békülnénk ki rögtön.

Olyan jó volt, mert mindig volt 2 "bajtársam", akikkel sok csínytevésben voltunk benne, olyan jó volt este a közös szobában sutyorogni.. :) Jó volt, hogy a bajban mindig számíthattam rájuk.

Ha van valami gond, akkor biztos, hogy egymást hívjuk.

Szóval, én nagyon hálás vagyok a testvéreimért! Ők nagyon fontos személyek az életemben!

Nekünk a férjemmel még csak 1 bébink van, de mi is sok gyerkőcöt szeretnénk :) Szerintem, a testvér az egyik legszebb ajándék az életben!!!

24/N

Mi öten vagyunk testvérek, és én is úgy érzem, hogy ők az egyik legjobb dolog az életben! Mi mindig jó testvérek voltunk, annak ellenére, hogy azért nyilván csépeltük, szívattuk, kínoztuk is egymást sokszor. Hozzájuk teljesen más kapcsolat köt, mint a barátaimhoz, közös a gyerekkorunk minden élménye, ünnepe, láttuk egymást felnőni.

A férjem egyke, egy nagyon jó és melegszívű ember, 8 éve ismerem, és nyoma sincs benne akaratosságnak vagy önzésnek, ahogy korábban valaki írta. Ami viszont nagyon rossz az életében, hogy minden idősebb családtag gondja-baja az ő vállán van, rajta kívül csak egy szintén egyke unokatestvére van, viszont több gyermektelen idősebb rokon is akad a családban. A nagyszülők, szülők, nagynénik minden megoldandó problémája kettejükre hárul, és ez ahogy látom, elég nagy teher. Én ezt tapasztalva nem tenném ki ennek a gyermekemet.

Ez elég furcsa hozzáállás... én soha nem hibáztatnám azért édesanyámat mert nincs testvérem. mondjuk a szüleim korai válása miatt nem is lehetett volna.

nem zavar, hogy gyerekkoromban egyedül "kellett" játszanom, imádtam egyedül lenni. pszichikailag elfáradok ha sok ember van körülöttem.

a tesó kérdést is megoldottam: van egy fogadott öcsém, akivel testvérként tekintünk egymásra. és még van pár jó barátom, akikre számíthatok.

eddig a testvéri kapcsolatok közül amit láttam, 95%a a balhéról, marakodásról, egymásra fújásról szólt, és talán 5%ban az igazi testvéri szeretetről.

nem tervezek egynél több gyermeket, hiszen könnyebb felnevelni, indulótőkét összespórolni neki. ha nem kényezteted el az egyke gyerekedet, akkor nem lesz kibírhatatlan suttyó.

olyanok is lehetnek bunkók vagy lelki sérültek, akiknek van tesójuk, hiszen egész életükben kompenzálni akarnak, ha otthon valami miatt el voltak nyomva a testvérük javára.