Anyós kérdés, hogy kellene kezelnem?
Az anyósom eléggé hangulatember, amilyen kedve van úgy reagálja le dolgokat. Ha jó kedve van, lelkes, lehet vele kellemesen beszélgetni. Ha fásult akkor csak hümmög, meg van, hogy mesélek neki vmit és közbe vág valamit, ami nem is a témával kapcsolatos és folytatja a magáét. Ez nagyon idegesítő szokása, amiért már a fia is többször beszólt neki. Ilyen helyzetben szerintetek mi az, amit én megtehetek? Én nagyon jól állok a dolgokhoz, mindig kedves vagyok és toleráns, próbálok erre mindig figyelni. De már kezd kicsit elegem lenni, hogy én igazodjak más kedvéhez..
Hogyan lehet udvariasan az ilyen helyzetet megoldani?
Körülbelül 50-50%-ban normális vagy lehangoló..
köszönöm :)
válasza:tudom, hogy örülnöm kell még ennek is..
sajnos az a fajta ember vagyok, aki a közvetlen emberi kapcsolataiban (házasság, barátok, családtagok) nem szokott nyelni. ha valami zavart eddig szerencsére mindenkivel meg tudtam beszélni, és meg tudtunk egyezni :) így mindenki nyugodt volt..
sajnos az anyósom úgy tűnik kivételt fog képezni, majd ha gyerekeink lesznek nehezebb lesz, mert nem ilyen példával szeretnék szolgálni előttük..
válasza:szeretem az anyósom, mert a szerelmem anyukája, és nagyon szereti a fiát, nem tudnák rá csúnyát mondani.. a szenilis nekem erős túlzás :)
csupán van neki olyan tulajdonsága, amit nekem nehéz "lenyelni"
tudom, vannak ennél rosszabb esetek, tényleg nem szólhatok ..
sztem egy fiús anyának mindig nehezebb lesz elfogadni a lányt, mint a lányos anyának a fiút.. legalábbis nekem ez a tapasztalatom.
válasza:Hasonló gondjaim vannak, bár nekem még nem kell folyamatosan elviselnem(Hál' istennek)!17 éves vagyok és a barátom anyukája hasonló tulajdonságú, mint az anyósod.Épp egy hete volt az eddigi első vitánk, mert velem még eddig nem viselkedett így..Elkezdett engem osztani a semmiért..:D Kicsit kiakadtam, el is jöttem tőlük, azóta nem is beszéltünk..:/ Nem tudom, hogy mit csináljak.Neki kellene bocsánatot kérni, bár arra várhatok!:D De én meg nem érzem hibásnak magam, szóval nem fogok bocsánatot kérni..
Ötletem nincs, hogy hogyan old meg sajnos..:/ De leírtam, hogy tudd, nem vagy egyedül a gondoddal..:( :)
válasza:Egyébként én is nagyon bírom az anyásomat..!:)
Fogadjuk el őket így, talán az lesz a legegyszerűbb! :D
válasza:Egyetlen egy tanácsom van:
Soha,semmilyen körülmények között nem szabad összeköltözni az anyósékkal,se a saját szüleiddel,úgy hogy már házasok vagytok.Így minden probléma meg van oldva
Ha ti már külön éltek,akkor elkerülitek a problémákat és ha olyan van,hogy nem bírod már ki a pofázását,akkor szépen kedvesen megmondod,hogy haza kell menned,mert bent hagytad a ruhákat a mosógépbe,vagy valami más indokkal.Ennyi..
Ha együtt élsz az anyósékkal,akkor pedig csak nyelni tudsz...
válasza: válasza:Csakis kedvességgel lehet kezelni a dolgot, és alkalmat kell adni, hogy valós vagy vélt sérelmeket kimondhasson, és valakivel megbeszélhessen. (Nem gondolom, hogy Veled lennének kapcsolatos a sérelmei, de hiányzik az embernek ez a "lelkimasszázs".)
Legközelebb, ha ilyen előfordul, simogasd meg a karját, és kedvesen kérdezd meg, hogy "rossz hangulata van, megbántotta valaki?". Ha partner lesz, és elmondja, hogy mi a baja, (hagyja magát vígasztalni - mert ilyenkor a törődés hiányzik az illetőnek) előbb-utóbb tűzbe megy érted, olyan jó menye és bizalmasa leszel.
Ha ennek ellenére begubózik, nincs több ötletem.
Sok sikert hozzá! (És várjuk a fejleményeket!)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!