Miért nem képes a saját lányának semmit adni, ha mások között viszont szétoszt mindent?
17 éves lány vagyok. Édesanyám 1 éve munkanélküli. Fél évig egy tanfolyamot végzett el, azóta azonban munkát még nem talált. Rengeteg helyre beadja a jelentkezését, de a feléről még csak visszajelzést sem kap egyáltalán. Nagymamám (az ő édesanyja) nyugdíjas, egész életében sikeres volt, biztosítóban dolgozott, mára több millió Ft-ja van a bankszámláján. Anyukám havonta 30 ezer Ft munkanélküli segélyt ad, ebből kellene engem és saját magát eltartania (én természetesen édesapámtól is kapok pénzt). Még mikor munkanélküli lett, az után 1-2 hónappal kért az ő édesanyjától 100 ezer Ft-ot, amiből mindig hozzárakott a segélyhez, így az a 100 ezer Ft. szűk fél év alatt fogyott el. Akkor ismét kérnie kellett ugyanennyi pénzt, ami nemrég fogyott el (nagymamám egyiket sem adta szívesen, a 2.-at már éppen hogy csak odavágta azzal a kísérőmondattal hogy "Tessék, ezzel el vagy intézve."). Mostanában ismét kérnie kellene, de most már egyáltalán nem akar nekünk adni, ő maga viszont épp hobbitelket akar venni magának 3 millió Ft-ért és az ismerőseinek, akiknek "szegényeknek olyan nehéz az életük", több ezer Ft-ot, élelmiszert osztogat szét havonta. Tőlünk egyetlen egyszer nem kérdezte meg az egy év alatt, hogy szükségünk lenne-e valamire. A vejének (apukámnak) is bármilyen nagyobb kiadása van, kérés nélkül rögtön a kezébe nyomja az összeget. Az nem érdekli, hogy a lánya most már szó szerint egy zacskó húst nem tud venni.
De miért csinálja ezt? Minden ismerősét és az apámat is egyfolytában csak ajnározza, a lányára viszont soha nem mond egyetlen dicsérő szót se, mindig csak szidja. Normális az ilyen szülő egyáltalán? Esetleg tudunk rá valahogyan hatni?
3:20as! Te egy oltári nagy barom vagy!!!!
17 évesen hogyan dolgozzon szegény lány, mikor még iskolába jár??? persze, tudom h vannak 7végi munkák, de nem biztos h szerencsével járna.
A másik dolog meg, az sem minden h ki hol él. Az anyósom 2 éve nem talál munkát. SEMMIT!!! a párommal fizetjük helyette a lakást, hogy ne vegyék el a segge alól!!! és ő elvállalná a takarítói munkát is, csak sajnos akkor a munkanélküliség, hogy már az vicc...
Egy kisvárosban élünk, ahol még a bajokat az is tetézi, hogy januárban bezárták a gyárat, elküldtek hirtelen 2000 embert!!!
egy üzletbe 2 kur-va helyre több mint 300an jelentkeztek...
Úgyh jobban teszed ha befogod a szádat!!!!!!!!!!!!!!!
az meg hogy a saját gyerekétől, unokájától sajnálja a pénzt, hát akkor dögöljön meg!!
Vannak ilyen anyukák. Az enyém is ilyen, de nem érdekel.
Akkor sem kérnék tőle semmit, ha ő lenne az utolsó akitől kérhetnék.
Csak nálunk nem a vejét pumpolja, hanem a bátyámat. Szülinapjára a bátyámnak rendszeresen több tízezer forintot ad ( 53 éves családos ember ), ha a bátyám megszorul, szintén szó nélkül kifizeti a tartozásait. Én eddig egyszer kértem tőle 5000 Ft-ot kölcsön, mert már nem volt kajára pénzünk, egy hétig hallgatam, pedig amint megkapta a férjem a fizetését rögtön visszaadtam. Velünk él, semilyen költségbe nem száll be. Ha közeledik a lányom születésnapja, névnapja, vagy az enyém, már előre puffog. A lányom négy éves, az még nem fordult elő egyszersem, hogy megköszöntötte volna, a bátyám gyerekeit megköszönti, és szintén megy nekik a boríték.. Egyszerűen utál engem, és most már én is őt. Mindíg ilyen volt, gyerekkorom óta. A bátyám volt az isten, én meg az utolsó senki. Még annakidején a szalagavatómra sem bírt eljönni, de ezt eljátszotta a ballagásommal, és az esküvőm elött is ezzel szórakoztatott hogy ő nem lesz ott, mert nem érdekli. Hiszek a pokolban, remélem ott fog megrohadni.
Senki ne értse félre, nem is várom el, és nem is vártam el soha, hogy adjon valamit is, de annyit talán még ő is ki tudna magából préselni, hogy : Boldog névnapot! A lányom még pici, nem tűnt még fel neki, hogy le van szarva, de előbb utóbb ő is észre fogja ezt venni.
utolsó vagyok.
Úgyhogy kedves kérdező, ebből csak úgy tudtok kimászni, hogy anyud minél előbb elmegy valahová dolgozni, és megoldjátok egyedül, mert a nagyanyádra nem hiszem hogy számíthattok.
Amúgy anyum is nagy jótét lélek, a ruháimat pl szereti odaajándékozni másnak, meg pl amit nászajándékba kaptam cuccokat, azokat is odaadta a tesóméknak, hogy legyen nekik. Egyszerűen nem normális.
Másodiknak mondanám:
Ha az ember nagyon segítségre szorul,először nyilván a szüleitől vagy hozzátartozóitól kér segítséget(ez esetben pénzt),mintsem egy idegen embertől.Szerintem eléggé fura,hogy a nagymama mindenkinek ad,csak a saját lányának,unokájának nem.Szerintem anyukádnak rá kéne szólnia,hogy ha mások között minden szétoszt,nektek miért ad alig valamit.
13.20.as Látom sokaknak nem tetszett az idióta kommented,de annyit még hozzáfűznék NEKED.
A kérdező mondanivalójában olvashattad,hogy a mami igen jól áll anyagilag,igy tehát egész nyugodtan segithetné az állást nem találó lányát,és a tanuló unokáját.
Ez a "nagyon aranyos kedves öreg néni"fűn fán virágon segit,csak a saját családján nem.Hát ez elég szomorú dolog,mivel én csak a saját nagymamámból tudok kiindulni,aki a születésemtől a felnött koromig,sőt még utána is csak segitett anyagilag.Nem tudom neked van gyereked,vagy nincs,de ez általában a jó anyáknál,nagymamáknál igy működik.Majd ha lesz gyereked megfogod érteni.Mert úgyfest,most fingod nincs az egészről.
A másik"17 évesen Te is dolgozhatnál"Igen?-és például hol?Ma már a takaritói állást is kihalásos alapon lehet megcsipni.Ha jobban tájékozódnál,az országban kialakult helyzetről akkor tudhatnád ezt.Diplomás emberek nem találnak állást,akkor szerinted egy tini lányt ki,és minek alkalmazna?Max.diák munkára,HA van üresedés.Mondom HA van.......
Sajnos, nem tudsz vele mit csinálni. Vannak ilyen szülők, akiknek az egyik gyerekük a minden, a másik meg a fattyú.
Nálunk én vagyok a fattyú, apám rám se bagózik, mintha nem is léteznék, karácsonyra semmit nem kaptam, testvéremék TV-t kaptak. Én még egy képeslapot se.
Jó, ezt magyarázni lehet azzal, hogy apám egyáltalán nem akarta, hogy én megszülessek, 2 hónapos voltam, amikor elváltak, anyám akarta, hogy megszülessek apám akarata ellenére. Ez már így van. Azóta se szokta meg, hogy van még egy lánya.
Na, de anya is testvéreméket segíti. Nekem sírt mindig anya, hogy nincs pénze, egyedül van, magányos. Én rohantam haza az egyetemről, hogy mellette legyek, eltartottam magam, mert suli mellett dolgoztam, és még anyának is tudtam adni a pénzből. De csak nyavalygott, hogy kevés a pénze, adjak még többet stb...
Miért volt kevés a pénze? Mert testvéreméknek adta. És a saját testvéreit segítette belőle. Nekem soha nem adott semmit, csak kérte-kérte a pénzt, amíg már nekem nem maradt semmim.
Meguntam, és befejeztem azt, hogy mindenem neki adom. Úgy megharagudott, hogy őrület.
Hát ennyit erről!
Én ezt azzal magyarázom, hogy én valóban egy nem kívánt gyerek voltam, akinek mindig elmondták, hogy mekkora nyűg a nyakukon. Így nem tudtak engem megszeretni, olyan, mintha nem is lenne családom.
Ne foglalkozz nagymamáddal, lehet, hogy neki is van egyfajta rejtett ellenszenve anyukád iránt, ezért nem segíti.
Jó lenne, ha segítene Nektek, de sajnos ez rajta múlik, és nem ő az egyetlen ember, aki ilyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!