Miért nem képes a saját lányának semmit adni, ha mások között viszont szétoszt mindent?
17 éves lány vagyok. Édesanyám 1 éve munkanélküli. Fél évig egy tanfolyamot végzett el, azóta azonban munkát még nem talált. Rengeteg helyre beadja a jelentkezését, de a feléről még csak visszajelzést sem kap egyáltalán. Nagymamám (az ő édesanyja) nyugdíjas, egész életében sikeres volt, biztosítóban dolgozott, mára több millió Ft-ja van a bankszámláján. Anyukám havonta 30 ezer Ft munkanélküli segélyt ad, ebből kellene engem és saját magát eltartania (én természetesen édesapámtól is kapok pénzt). Még mikor munkanélküli lett, az után 1-2 hónappal kért az ő édesanyjától 100 ezer Ft-ot, amiből mindig hozzárakott a segélyhez, így az a 100 ezer Ft. szűk fél év alatt fogyott el. Akkor ismét kérnie kellett ugyanennyi pénzt, ami nemrég fogyott el (nagymamám egyiket sem adta szívesen, a 2.-at már éppen hogy csak odavágta azzal a kísérőmondattal hogy "Tessék, ezzel el vagy intézve."). Mostanában ismét kérnie kellene, de most már egyáltalán nem akar nekünk adni, ő maga viszont épp hobbitelket akar venni magának 3 millió Ft-ért és az ismerőseinek, akiknek "szegényeknek olyan nehéz az életük", több ezer Ft-ot, élelmiszert osztogat szét havonta. Tőlünk egyetlen egyszer nem kérdezte meg az egy év alatt, hogy szükségünk lenne-e valamire. A vejének (apukámnak) is bármilyen nagyobb kiadása van, kérés nélkül rögtön a kezébe nyomja az összeget. Az nem érdekli, hogy a lánya most már szó szerint egy zacskó húst nem tud venni.
De miért csinálja ezt? Minden ismerősét és az apámat is egyfolytában csak ajnározza, a lányára viszont soha nem mond egyetlen dicsérő szót se, mindig csak szidja. Normális az ilyen szülő egyáltalán? Esetleg tudunk rá valahogyan hatni?
válasza: válasza:Én szégyellném magamat, ha a nyugdíjas anyámra lennék felnőtt fejjel rászorulva. Nekem az is nagyon rosszul esik, hogy nem tudom anyagilag segíteni anyámat, mert most fizettük ki a lakástartozást, pár hónap múlva pedig jön a baba.
De eszembe sem jutna anyámtól pénzt kérni. Maximum kölcsön, ha valami miatt megszorulok.
Egyébként a nagymamád többször kisegítette anyádat, felnevelte őt. Nyílván nem éhezett, megvolt mindene.
17 évesen te is dolgozhatnál, ha ennyire zavar téged a helyzet.
Mégis meddig pézelje még anyukádat a nagymamád? Azért, mert neki van pénze, nem kötelessége a felnőtt gyerekét eltartania. A pénzét pedig annak adja, akinek akarja. Ha pedig kertet akar venni, akkor tegye! ÉLJE az életét, végülis megdolgozott érte!
Anyukádnak is ezt kell(ene) tennie. Ha nem talál munkát, adja lejjebb az igényeit. El lehet menni takarítani, konyhára kisegíteni, stb. Az én anyukám is egyedül nevelt fel, annyi különbséggel, hogy apám 1 árva garast sem adott nekünk. Amikor megszűnt a munkahelye, és nem talált semmi jobbat, elment takarítani 2 diplomával. Nem halt bele, és amint talált jobbat, váltott..
válasza:Tényleg baromság, amit a 13:20-as írt... jelent neked egyáltalán valamit az, hogy család?! Az, hogy segítünk a szeretteinken, emberségből, szeretetből? Most mit szólnál ahhoz, ha te lennél a kérdező édesanyjának a helyében? Az ilyen hozzáállástól kapok frászt mint a tiéd... persze, idegenedjünk el egymástól teljesen, mindenki oldja meg a gondjait saját magának, végül is miért segítsen egy anya a lányán, akinek lassan egy fillérje sincs, hiszen nem az ő dolga... jézusom... Majd ha megtámadnak az utcán és segítségért kiabálsz, és nem megy oda senki segíteni mert "nem az ő dolga", majd akkor is gondolj erre, légy szíves...
Kérdező: kicsit hasonló helyzetben vagyok, bár nekünk nincsenek anyagi gondjaink, csak annyi, hogy a nagyszüleim le se szarnak minket, a nagynénémék családját (3 gyerekkel) meg gyakorlatilag ők tartják el, önként és dalolva (dolgoznak a nyugdíj mellett), miközben a nagynéném meg a férje a seggüket vakarásszák otthon. Az a tapasztalatom, hogy az ilyen emberrel nem lehet semmit sem csinálni :( Az idős emberek meg alapból is iszonyú makacsak tudnak lenni. Szívből kívánom, hogy megoldódjon a problémátok!
válasza: válasza:Idegeneket, baratokat, vejet a penzevel, ajandekkal akarja megvasarolni. Igy akar felvagni, magahoz kotni oket a "kotelezo es elvart" halajukkal.
Egyebkent ilyen kerdes volt mult heten.
válasza: válasza: válasza:Örülnék, ha megtanulnának az utánam szólók olvasni!
Én azt írtam, hogy egy 40-45 éves embernek(mert az anya kb annyi lehet) nem a nyugdíjas anyját kéne pumpolnia, csak azért, mert neki van pénze!
Általában ennyi idősen már a szülőket szokták a gyerekek segíteni, és nem pedig elvárni, hogy a szülő a nyugdíját odaadja. (Inkább örülnie kéne, hogy a nagymama meg tud élni a nyugdíjból, és nem szorul segítségre!)
Egy szóval sem írtam azt, hogy 18 évesen rakja ki a szülő a gyerekét... De az teljesen nyugodtan elvárható egy FELNŐTT nőtől, hogy el tudja magát tartani. Ha erre képtelen, akkor vele van gond, nem pedig az anyját(nagymamát) kell hibáztatni. Nyílván adna pénzt a nagymama,(És ad is, hiszen eddig mindig segített) és nem csak szidná a lányát, ha látná, hogy valamit tesz is a lánya azért, hogy változzon a helyzete.
Pl. eszetekbe sem jutott, hogy vajon miért nem talál az anya fél éve munkát? Miért lett munkanélküli? Tény, hogy nem könnyű munkát találni, de ha az ember meg van szorulva, elvállal kevésbé kellemes munkákat is. (Pl. takarítás, konyhai kisegítő, szórólapozás, postán leveleket válogatni/kihordani, újságot terjeszteni, stb...)
Meg engem az is érdekelne, hogy a vejének milyen kiadásait támogatja a nagymama? Tippem szerint valószínűleg üzleti befektetéseket.
Egyébként nekem a család fogalma nem azt jelenti, hogy élősködjek valamelyik hozzátartozómon. Segítjük egymást, ott ahol tudjuk, de nem várom el senkitől sem, hogy az általa megkeresett pénzét nekem adja. Mindenki arra és annak adja a pénzét, akinek szeretné.
Nekem már 18-20 évesen kellemetlen volt, ha a nagymámám pénzt dugott a zsebembe, vagy ajándékként adta. Ahogy tudtam, visszaadtam neki. Bevásároltam belőle, vagy kiváltottam a gyógyszereit abból a pénzből.
Mióta pedig elköltöztem anyámtól, az nekem azt jelentette, hogy a SAJÁT LÁBAMRA ÁLLOK! És nem anyám keresetéből fogok megélni.
Amióta dolgozom, rendszeresen támogatom anyagilag, meg egyéb módon a nagymamámat. Anyukámat is fogom, amint rá lesz szorulva. Addig úgysem fogad el tőlem pénzt.
Vagy vehetném példának a férjem nagyszüleit, akiknek szintén rengeteg pénzük van. Amikor a férjem anyja elvált, és egyedül maradt a férjemmel, csak úgy fogadott el pénzt a szüleitől(nagyszülők), hogy kölcsönbe. Szépen vissza is fizette az összeget, pedig a nagyszülők nem várták el. Azóta is harmonikus a kapcsolatuk, rendszeresen látogatják egymást. De az anyósom büszke arra, hogy mindenért megdolgozott. Így megtanulta megbecsülni a pénzt! És a szülei is büszkék rá, hogy egyedül boldogul.
Kedves utolsó:
Nem várjuk el, hogy a nyugdíját odaadja, mert mint említettem, több millió Ft-ja van a bankban (amiből egyszer, pár évvel ezelőtt a volt főnökének adott 5 millió Ft-ot, persze azóta sem kapott vissza belőle egy fillért sem). Az viszont érdekes módon nem érdekli, hogy a lányának és az unokájának nincs mit ennie. A vejének korántsem üzleti befektetésekre ad pénzt, hanem pl. amikor el kell vinnie a kocsiját műszakira, vagy meg kell valamit javíttatni rajta. Te ha nyugdíjas leszel és ilyen helyzetben lesz a lányod, azt mondod neki, hogy ne szoruljon rád, inkább menjen a híd alá lakni vagy haljon éhen? Nekünk nincs mit segítenünk, pénzelnünk rajta, ő azt vesz meg magának, amit akar. Viszont más szülőket szid, pl. a saját testvérét, hogy nem tud a lányának adni 5000 Ft-ot. Hát, ő tudna többet is, mégsem teszi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!