Egy ember életében legyen olyan fontos az anya, mint a gyereke?

Legközelebb vigyétek el mamát is a kalanparkba, vagy a hullámvasútra.

Akkor talán rájön, hogy mégis van különbség.

Ez nem igaz. Mindegyik fontos, de máshogy. Kivéve, ha anyuka hirtelen betegségét kell intézni, olyankor átmenetileg előre sorolódik a tennivalók közt, de nem lesz fontosabb.

Ahogy akkor se, ha a kirepülőben levő gyerekemet már csak kéthetente látom, de a gyengélkedő anyumnak naponta segítek.

De versenyeztetni a kettőt beteg, és ha mindenképp muszáj választani, akkor mamival ellenkezve, csakis a gyerek. Sajnálom.

Az ember azt a törődést, amit kapott a szüleitől, azt a gyermekeinek adja tovább ill. vissza, s ez így megy normál esetben generációról-generációra.

Fontossági sorrendet, v. egyenlőséget pedig egyenest butaság felállítani egy állítólag szerető anyának/nagymamának.

A gyerek az első, mert a szülő tartozik felelősséggel az általa életre hívott ember iránt.

Anyuka kicsit fordítva van bekötve hogy neki kéne hálát adni mert a gyereke alapszükségleteit biztosította.

Szerencsére már kevesebben gondolkoznak így.

Persze a szüleit is szereti, tiszteli az ember felnőttként is, (ha megérdemlik!) de ők is felnőttek, a maguk urai.

Mindenki a saját életét kell élje és elsősorban a leszármazottaiért felel.