A családfa kutatás mennyire nagyon nehéz aki már felállított egy komplett teljes egész családfát az 1800-as évekig mondjuk!?

Levéltári adatok alapján addig lehet visszamenni időben a családfával, ameddig vannak bejegyzések. Ezeket az adatokat a Mária Terézia-féle reformok előtt még az egyház gyűjtötte. Ezek alapján azt mondanám, hogy úgy az 1300-as évekig talán még vissza lehet menni. Persze ilyen régre visszamenve sokat ront az esélyeken, ha egy-egy levéltár annak idején tűz vagy rabló ellenség áldozata lett, az anyakönyvekről pedig nem volt másolat.

Hogy mennyire könnyű? Az 1800-as évekig nagyon könnyű visszamenni, mert (ha kb. huszonéves vagy) az ükszüleid az 1890-es években születhettek. Ha még élnek a dédszüleid, vagy megvan az anyakönyvi kivonatuk, akkor még úgy nagyon kutatást se kell végezni.

Persze ha valaki ősöd örökbefogadott, vagy árvaházban nőtt fel, és semmit se tudni az igazi szüleiről, akkor az ő családfája felé nem tudsz tovább menni.

Komplett, teljes családfát felállítani amúgy képtelenség, pont amiatt, hogy sok adat korlátozottan hozzáférhető csak. Jelenleg élő rokonokat pl. nem tudsz keresni, mert az adatvédelem miatt nem hozzáférhetőek. Kizárólag egyenesági rokonok anyakönyvi kivonata kérhető ki az anyakönyvvezetőktől.

A kutatás elkezdéséhez javaslom ezt a kis gyorstalpalót: [link]

Amúgy területtől és származástól is függ. Nemesi származás esetén lehet az anyakönyvezés előtti időkből is találni nyomokat, adatokat, de nyilván időigényesebb és kevésbé kutatható online formában. Az online elérhető legrégebbi anyakönyv 1624-ből, a Zala megyei Kiskomáromból való ( [link]

Én egy ágon kb. az 1700-as évek végéig tudtam visszakövetni a családfát, a többi ágon elég változó.

Tudni kell, hogy nem megy gyorsan, rengeteg időt, türelmet, koncentrációt igényel, hogy a megtalálni vélt adatok valóban helyesek legyenek. Több szempont szerint kell kielemezni a bejegyzéseket. És persze nagyon nem egyszerű elsajátítani a régi - főleg az egyházi - anyakönyvi bejegyzések kiolvasását. Sok esetben latin szöveggel van görögkeleti/görög katolikus vallás esetén gyakori az ószláv/görög nyelvű írás. Na, azzal elég keveseknek sikerül megbirkózni.

Nehezítés, hogy az idők során igen sok anyakönyv . mind egyházi, mint polgári - megsemmisült. A meglévők közül sem minden kutatható online, leginkább a polgári anyakönyvek elérhetősége változó. Pest megyei településekről pl. nincs egyáltalán, mert a levéltár nem engedte fotózni őket. A levéltári szabályozás szerint helyben lapozhatóak az anyakönyvek.

Ha valami még konkrétan érdekel, akkor írj, ennyire általánosságban nehéz válaszolni. Szükség esetén tudok a témában FB-csoportokat ajánlani, ahol főként amatőr kutatók segítik egymást, de akad néhány profi is.

Családi fotók vannak, az én legrégebbi fotóm, amin "ismerem" a rajta lévőket, az az ükszüleim esküvői fotója 1884-ből. (#3)

Türelem nélkül pedig nem megy, sajnos. De be tudja szippantani az embert. Én kíváncsiságból kezdtem próbálkozni, hogy egyáltalán találok-e valamit, aztán azóta is kisebb-nagyobb szünetekkel kutakodom. Ennek lassan 20 éve. És még messze nincs kész...

Pedig a türelem a legfontosabb, anélkül nem fog menni. És lassan jönnek az eredmények, ez hosszú évek munkája. Senki nem úgy csinálja, hogy na, most akkor felkutatom a családfámat, nekiül és hónap végére megvan az egész. Ez olyan, hogy időnként foglalkozol vele, néha pihentetni kell. Valamikor érdekesebb, mert sorra jönnek az eredmények, valamikor dög unalom és semmit nem találsz napokig. Van, hogy úgy elakadsz, hogy lehet, hogy évekig nem lesz motivációd folytatni, aztán egyszercsak mégis el tudsz indulni valamerre.

Legtöbben azért adják fel örökre már az elején, mert gyors, folyamatos haladást várnak. Így nem lehet hozzáállni.

Én #1 vagyok.

Mi eddig még nem kutattunk családfát így, de sikerült dédmamám segítségével az ő nagyszüleiig visszamenni (a szépszülőkig). Az nagyjából az 1870-es évek, ami 'élőszóban' a határ kb. Annál régebbre már célzottan kell kutatni.

Paraszti származás, esetleg házasságon kívül született ősök esetében itt is lehetnek már olyan nevek, ahol csak részben ismert egy szülő, vagy ismeretlen. Ezeket is levéltárban kell kikutatni.

A legrégebbi fénykép talán az ükszüleimről van, valahogy az 1920-as évek elejéről.

Fényképezés tekintetében sokat ront, hogy a világháborúk során sok fénykép veszhetett el, vagy hogy paraszti körökben kevésbé volt jellemző a XX. század előtt a fényképezkedés.

Familysearch-csel, egyedül elvittem 1700-as évek elejéig a családfám több ágát. Amatőrként. Elindulni volt nehéz, aztán már ment szépen.

Ehhez nem kellett kilépnem a lakásból. Apám pl. nem tudta, hogy a nagyanyjának volt törvénytelen fia. Ilyesmik is tudomásunkra kerültek.