Volt érdekes haláleset a családfátokban?

#20.

A kérdés nem beteges, láthatod a válaszfolyamból! Minden egyes embert, amit a családjában bekövetkezett veszteségként kellett elkönyvelnie, az őt nyomasztja, és ettől a nyomasztó fájdalomtól - amit lehet, hogy csak elmondásból ismert - szabadulni akar, vagy csak szeretné másokkal megosztani, mert ez is egyfajta módja a lelki terhektől való megszabadulásnak.

Nagyszüleim első gyermeke, még anyukám előtt 5 napot élt, születése után elvitték nagymamámtól majd később azt állították (már ahogy emlékezett mamám rá) hogy valami baj adódott és még a holttestét se adták ki így eltemetni se tudták..

Mindez 1958ban történt egy vidéki kis kórházban, azóta az is felmerült mi van ha mégsem halt meg csak kellett egy baba másnak? Sajnos nagyszüleim szegények voltak így különösen nem tudtak akkor ezzel foglalkozni

Anyai nagymamámnak a nagypapám előtt volt egy férje. Született egy kislányuk. A fazon gyűlölte, hogy lánya született. Nagyim egyszer pár percre hagyta a babát az apjával, az idő alatt megfulladt.

Nincs helyszínelők szintű bizonyíték, de a nagyi úgy mesélte mindig, hogy az jött le, szerinte a férje fojtotta meg.

Nem rokon, de egy nagyon közeli barátom kamionozott. Nagyon gyűlölte, magányos volt és szomorú, hogy egy bádogfülkében "él".

Felakasztotta magát a pótkocsi belsejében.