Hogy lehet felkutatni úgy az ősöket hogy a nagymamám házaságon kívüli gyerek volt és a mostoha apuka a nevére vette?

#15: Folyamatosan ostobaságokat hordasz össze.

1. A kérdezőnek nem a dédije, hanem a NAGYMAMÁJA volt házasságon kívül született gyerek.

2. Nem írta a kérdező, hogy hány éves, de egy most akár 30-40 éves embernek a nagymamája bőven nem a polgári anyakönyvezés előtti időkben született, a kérdésből úgy veszem ki, hogy még él a nagyi.

3. Írta a kérdező, hogy ELVILEG hogy hívhatták a biológiai apát, de ez egyáltalán nem biztos, hallomáson alapul, akár félre is érthették a nevet teljesen, szóval ebből kiindulni teljes képtelenség.

4. Egyetlen estben lehetne találni valamit: ha a biológiai apa is elismerte születésekor a gyermeket, de később az anyuka új férje örökbefogadta, akár azért mert lemondott a valódi apa a jogairól és hozzájárult, akár azért, mert esetleg meghalt és így a mostohaapa örökbefogadhatta. Ebben az esetben van némi halvány esély, hogy levéltárban az árvaszéki iratok között találhat valamit a kérdező, de nem a biológiai apa, hanem az anya és az ürükbefogadó apa neve alapján.

Kérdező, javaslom, hogy a fentiek alapján próbálj meg nevekre keresni ezen a linken: [link]

A kérdező nagymamáról ír, nem

dédiről. 1895 óta van állami anyakönyvezés Magyarországon, így ha a nagyi 1895-ben vagy később született, akkor kell lennie állami anyakönyvnek, ezt kellene első körben megkeresni, illetve ha meg van keresztelve a nagymama,

akkor az egyházi anyakönyvet is érdemes lehet megnézni (vagy ha egyéb vallású, praktikusan zsidó lehet még, akkor az ottani egyházi anyakönyveket is). Ha ez nem vezet eredményre, akkor kérdezősködni kell, bár ennyi év távlatából ez

szerintem elég esélytelen kategória.

Kieg. a #21.hez: keresgélhetsz ezeken az oldalakon is - [link]

[link]

Az oldalakon találat esetén fogsz látni információt arról, hogy megnézhető-e online a dokumentum vagy esetleg levéltárba kell menni érte.

Az előző hsz-ban az e-levéltári portálra ha regisztrálsz, azon keresztül ki is kérheted az iratot a levéltárban, és értesítenek ha előkészítették és bemehetsz megnézni. Kérésre másolatot is készítenek, azért fizetni kell valamennyit, az adott levéltár oldalán találhatsz információt a díjszabásról.

A dédi mamája nem mondott semmit a nagymamájának a biologiai apjáról azaz én nem a nagymamáról beszélek, hanem a dédijéről csak épp massal is foglalkoztam es valahogy ükre sikeredet, de nagymama adatai azaz anyakönyvi adatai alapján lehet családfát kutatni. Es a kb. Név alapján is. És az is tény, hogy az üknagyapját nem ismerte de köszi hogy jelezted dédipapáját akartam írni. A dédi szülei meg simán születhettek az 1900-as évek elején is.

Mar x-edjére koptatom én is a számat hogy az anyakonyvi kivonatban ha az apa elismerte akkor kell nyoma lennie. De ha az 1900-as évek eleje akkor még csak egyházi anyakönyvek voltak tudomasom szerint de majd te megint bunkon kijavitasz ha nem. Mert én hülyeségeket írok. Üdv egy segíteni próbáló hülye.

Igen, #24, kijavítalak (nem bunkón, csak okulásul; mivel láthatólag érdekel a téma, akkor nem árt ha alapvető dolgokkal tisztában vagy és nem adsz rossz tanácsot másoknak; szép dolog a segíteni akarás, de fals információkkal nem segítesz, hanem tévútra vezetsz).

Polgári (állami) anyakönyvezés Magyarországon 1895.10.01-jétől létezik, ez előtt vannak az egyházi anyakönyvek. Kérdező esetében a nagymamánál és a dédszülőknél ez jó eséllyel nem játszik, hisz a nagyi ha már akár 100 éves, akkor is bőven 1922-ben született. Ezzel kapcsolatban rossz hír: a születési anyakönyvek 1920 után online nem igazán találhatók meg, levéltárban pedig egyáltalán nem kutathatóak, 130 év a korlátozás. Jó hír viszont, hogy a születési anyakönyvi kivonatot kikérheti az illetékes anyakönyvi hivataltól, bár abban örökbefogadásról nem lesz szó. Esetleg meg lehet érdeklődni, hogy a teljes anyakönyvi adatokból kérhet-e adatszolgáltatást. A Pest megyei Levéltárban tapasztalatból tudom, hogy van erre lehetőség, pontos születési adatok megadása esetén, és csak egyenesági felmenők esetében kérhető, erről nyilatkozni kell.

A dédmama házasságija talán megtalálható online is, attól függ, mikor és hol házasodott. Házasságik online szerencsés esetben 1948-ig lehetnek fent ( [link] de ritka. Levéltárban 86 év a korlátozás, idén már az 1935. év is kutatható, későbbi nem. Pest megyei anyakönyvek online nincsenek, csak levéltárban. A házasságiban viszont egyáltalán nem lesz információ az örökbefogadásról. Az derülhet ki, hogy esetleg nem első házasság volt, akkor hurrá van, mert talán lehet találni egy korábbi házasságot és kiderülhet, hogy mégsem házasságon kívül született a nagyi, csak valamiért szégyenlik az első házasságot. Persze ez már nagyon elrugaszkodott ötlet. A házasságiból meg lehet tudni a dédi születési idejét, az ő szüleit és innen azért már ezt az anyai ágat szépen fel lehet fejteni. Az dédapai ág a bizonytalan (biológiai értelemben), ha nem található hivatalos irat a fentebb említett lehetőségek segítségével sem, akkor sajnos el kell engedni, szinte 0 az esélye bármilyen találatnak.

Egy extrém módon találhatsz most élő vérrokont ezen a rejtélyes ágon: valamelyik erre szakosodott oldal (MyHeritage, Ancestry, 23andme stb.) valamelyikéről rendelsz egy DNS tesztet, megcsináltatod és imádkozol, hogy a biológiai dédapád családjából valaki szintén foglalkozik családkutatással és DNS-tesztet is csináltatott, íg esetleg egymásra találhattok. Ez is egy lehetőség végszükség esetén, de tudom, hogy ettől nagyon sokan ódzkodnak, ezért nem bíztatlak, csak megemlítettem, mint opciót.

Most akartam javítani magam 1894-ben rendelték el a polgári anyakönyvezést. Nem olvasom most el amit írtatok fáradt vagyok már majd holnap, gondolom kijavítottatok.

Kérdező a válasz a levéltár vagy egy hivatasos csaladfakutato de azert gondolom fizetni kell nem keveset.

27-es, nem!

1895. október 1. óta van anyakönyvezés Magyarországon!

Annak aki azt írta hülyeséget írtam annak írom én nem a kérdező nagymamájáról írtam azt tudom hogy neki nem ismert az apja, hanem jeleztem az elején mivel nem mondott soha semmit a kérdező dédimamája a nagymamájának, magyarán a nagymama anyukája elképzelhető sajnos az is, hogy valójában a kérdező az üknagyapját keresi anyai ágon, vagy anyai ágon a dédimamájának a nagybácsiját vagy valamelyik rokonát, vagy unokatestvérét, nem tudom értitek-e mit probálok mondani, bár remélem ez abszolute nem tipp. Írtam egy példát, hogy nagypapámnak volt egy peres ügye amiben egy lánynak a nagybácsija volt a megbecstelenítő. Csak nem akartam ezt nagyon feszegetni, mert egy nem kész tény kettő csak tipp volt de ilyen tippet is nehezen ír az ember.

Írtam hogy az anyai ágnak nézzen utána és ugye ükszülei rokonságát probaltam jelezni, hogy az ő adataikat mar csak egyhazi levéltárból tudja csekkolni, ha a dédimamája az 1900-as években született, mert gondolom abba az idoben mar nem volt elkepzelhetetlen hogy koran hazasodtak, nagyon fiatalon szultek, de ha dedije 1900-ban született, akkor is az ükszülei 1894 előtt születtek mert akkor ők 6 évesek voltak magyaran az ükszüleit ebben az esetben az egyhazi anyakonyvbe tudja csekkolni.

Az arcanumot vagyis a digitális tudománytárat én is gondolkodtam hogy megosszam-e de ezt név nélkül jeleztem korabbi válaszomban, hogy sajna van amiért digitális újság cikkért is fizetni kell én is találtam adatokat itt, de ahhoz elő kell fizetnem. Ha a kérdezőnek valami családon belüli dolog van mögötte, pl. a dédi első unokatestvére az apa újságban valoszinu hogy talál ilyen infot peres ügyeket is találtam már hírek rovatba mikor csak ugy böngészgettem random nem keresve semmit. Csak nem biztos, hogy tudni akarja ezt ezért probaltam valahogy jelezni burkoltan. Láttam peres ügyekre vonatkozo cikk címeket is.

Nem valószínű amúgy, de sajna lehet hogy valamelyik rokon anyai ükszülei oldaláról, mert senki nem mondott semmit a nagymamájának. Nyílván volt oka nem biztos, hogy családi oka, az is lehet, hogy egy ismeretlen ferfi letamadta a dedijét de remeljuk nem megbecstelenítés, lehet hogy valami egészen más oka volt, az is lehet hogy valami nagyon nemesbe szeretett bele a dédi és szintbeli kulonbsegek miatt tiltottak egymastol oket, de ahhoz a kerdezonek kell tudni a helyet, az idot es hogy ott volt e azon a helyen nemesi kastély, birtok esetleg dédi dolgozott-e ott illetve nem tudjuk, hogy nem-e forditva volt, hogy a kerdezonek van, nemesi csaladja es a dedije szeretett bele rangon aluli férfiba aki ott dolgozott. Remelem így talán már érthetőbbek a tippjeim, de ezek csak tippek nem feltételezek semmit, es ilyen kevés informaciobol csak tippeket lehet gyartani nem kész tényeket, de a kérdező tud érdemlegesen utánanézni digitális levéltárban illetve ami nincs még digitalizálva azt meg tényleges levéltárba ugy hogy kikeri azt a peldanyt es bemegy a levéltárba talan fénymasolasi lehetoseg is van de feljegyzest o maga is irhat ha nem fenymasolhatja. Pl. A familysearch-ön sincs fent minden. Én remélem ez a tipp nem tipp a rokoni dologra vonatkozo.

Az ancestry-n és a my heritage-n is vannak adatok de ott is fizetned kell azert hogy az őseidről tudhass valamit ezzel ellentetben a familysearch-re csak regisztrálnod kell csak ott egyessevel kell lapozgatnod a mikrofilmeket van ami több mint 400 oldal. Szoval a csaladfakutatas ha sajat magad kezdesz neki nem gyalog galopp, hanem a ráérős munka. Mert meg kell tanulnod hogy keresd, milyen kulcsszó a jó, történelmi adatnak utananezni hogy pl. Mikortol van polgari es egyhazi anyakonyv es stb es stb. Nem szégyen a nem tudas es az sem ha eloszor falsul tudod de legalabb probalkozol aztan mikor mar tudod biztosan akkor javitva a fals elkepzeles is.

En sem tudtam biztosan a polgari anyakonyvezes kezdetét szégyen nem szégyen, de utana miutan írtam gondolkoztam hogy valoszinuleg elobb volt es gyorsan csekkoltam es javítottam is magam amit gondolom mar elottem a tobbiek kijavitottak. Még mindig nem olvastam el az okulast, de el fogom olvasni mert igen erdekel. De a fals informaciomnak legalabb az lett az eredmenye hogy tényleges informaciokat kezdtetek el írni a kérdezőnek, ahogy így beleolvastam, mert volt aki irta az arcanumot es a familysearch-öt és a DNS tesztet amiket korábban én is írtam csak az arcanumot nem neveztem nevén. Ahol ténylegesen tudja keresni az őseit(familysearch, arcanum vagyis digitális tudománytár). Egyébként gyakorin vagyunk a gyk-n adott tanácsok meg nem készpénz magyarán ha az ember itt olvas valamit akkor ajánlatos azt csekkolnia. De tudtam ugyis hogy ki fognak javítani ezért mertem kb. informaciot adni es en olyan tipus vagyok ha valamiben nem vagyok biztos utananezek es kijavitom azonnal, tévedtem 6 évvel.

De legalább kézzel foghatóbb segítséget kezdtetek el adni neki. Amugy voltak tok jo valaszok amiket mindig valaki lepontoz az ezerszerte idegesitobb egy kerdezonek ha bizonytalan mint az hogy valaki tenylegesen probal valaszolni. En nem jeleztem ugyan hogy en is kezdo vagyok es nem garancia amit irok de en csak tippekkel probaltam jelezni hogy hogy tudja elkezdeni a keresest. A kereses gyakran lehet fals magyaran gyakran kell elolrol kezdeni ha valaki még tanulja de ennek is megvan az előnye profin fog később érteni hozzá. Ha akarjátok ezt a válaszom is lepontozhatjátok. Én szimplán kezdő létemre csak a kérdezőnek probaltam segíteni es jeleztem most hogy ne vegye készpénznek ezek csak tippek. De bocs tegnap már faradt voltam nem jutott eszembe de most javítva van de szerencsére a többiek jelezték helyettem is a tévedésem de amugy en is jeleztem akkor, hogy ugyis kijavitanak magyaran akkor mar jeleztem hogy valószínűleg tévedek az évszámot illetően, mert gondoltam hogy tévedni fogok csak akkor egyszerre nem tudtam utananezni mert mással is foglalkoztam, de segiteni akartam a kérdezőnek is ebbol lett a fals informacio amiért bocsánat de javítva.

* 1894 előtt születtek mert akkor ők 6 évesek lettek volna

Ezt javítom, mert ez is félreérthető amit írtam, de azt akartam írni, hogy ha a dédimama, magyarán a kérdező nagymamájának az anyukája, ha 1900-ban született, akkor az ükszüleit nem fogja a polgári anyakönyvbe találni mert 1894-ben írták a törvényt, és ugye volt aki itt azt írta, hogy 1895-től van polgári anyakönyvezés, az aközött eltelt idő 6 év, magyarán nem születhetett ilyen okfejtéssel 1894-ben az ükszülő, mert akkor csak 6 éves lenne, az meg fizikai képtelenség 6 évesen gyereket alkotni vagy szülni.

Idézem is a Wikipédiát, persze ugye a Wikipédia is tévedhet, mert szabadon szerkeszthető, de majd azért csekkolom ezt a törvénycikket is, gondolom a digitális tudománytárban megtalálható ez is:

"Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk, amely az állami anyakönyvezést elrendelte, 1895. október 1-jétől kötelező lett."

Magyarán az ükszüleiről ebben az esetben már csak az egyházi anyakönyvben talál adatokat, ha a dédije 1900-ban született, ha jóval később akkor talán, de ugye nem tudjuk, hogy kb. milyen időintervallumon mozog a kérdező családfája.

De lapozgatás közben míg keresgéltem a saját rokonaim, mivel több család neve is szerepel egy ilyen anyakönyvi mikrofilmen, amire felfigyeltem, hogy nagy többség már a 30-as éveiben volt mikor gyereke lett, valószínűleg nem első gyerek volt 1900-as évek elejei anyakönyvi mikrofilmről írok most.