Szerintetek ez jó megoldás? Miért nem szeret a párom anyja?
Lassan két éve vagyunk a barátommal. Eleinte nagyon kedvesnek tűnt az anyukája,de aztán jöttek a pofonok. A hátam mögött panaszkodott rólam a barátomnak. Hozzáteszem egyedül él a párom anyja tehát nincs neki senkije csak a párom.
Először csak azzal kezdődött hogy nem ilyen lanyt képzelt el neki. Persze a párom megmondta hogy szeret engem,és ne ő válasszon neki párt. Olyanokat mondd hogy meg sem kérdezem hogy segítsek-e neki mikor ott vagyok,a párom ekkor is megvédett hogy ne mondja ezt mert mindig megkérdezem és ő küld el hogy nem kell. Aztán erre az volt a válasza hogy azért mert fél hogy nem fér el tőlem a konyhában.(Kicsit túlsúlyos vagyok,nem vészesen,és a konyhajuk sem kicsi)
Lecseszi a párom hogy hangosan vihogunk,meg hogy le sem megyünk hozzá mikor ott vagyok,ami szinten nem igaz mert jó párszor lementem hozza beszélgetni,ő pedig annyit mondott hogy menjek a fiához elvégre hozzá jöttem. Ha meglátom a tányért a mosogatóba azonnal mosom el,ezért is panaszkodik hogy nem mosogatok soha(a múltkor betettem a mosogatóba a tanyérom és nem mostam el azóta mondja ezt). Ha látom hogy a kertbe tevékenykedik azonnal megyek segíteni,de elküld onnan,aztán meg panaszkodik a páromnak hogy nem segítek neki. A párom megvéd de nehéz helyzetben van mert az anyukája folyton megsértődik ha megvéd engem. A párom biszex,volt fiúval is,és az anyukája legutóbb azt mondta hogy jobban örülne ha egy pasival lenne,nem pedig velem. Tiszteletlen sosem voltam vele,sosem szóltam be neki mindig kedves voltam,és egyébként ő is csak ez a hátam mögötti szurkálódás nagyon nem tetszik.
Úgy érzem a kezembe kell vennem a helyzetet,és le kell ülnöm vele megbeszélni,és szembesíteni azzal amiket mondd rólam. Meg akarom kérdezni hogy mi a problémája velem,csak nemtudom hogy ezzel rontok vagy javítok-e a helyzeten. Nem szeretnék vele rosszban lenni,mert mindkettőnknek nagyon fontos a párom,és nem is látom értelmét hogy rosszban legyünk,mivel ki tudja mikor lesz szükségünk egymásra. Szerintetek mit lehet tenni?
19L/24F
válasza:1. Elvileg a legtisztább, ha beszélsz vele, de 99%, hogy szembe azt mondja, hogy nincs semmi gon.
2. Ha a párod melletted áll, akkor menjetek ritkán az anyukához, akkor csökkennek az ilyen esetek.
3. Amennyiben komoly a dolog köztetek, költözzetek össze, akkor az anya is felfogja, hogy a fia felnött ember.
4. Olyan azonban nincs, hogy valaki biszex VOLT!, ha valaki egyszer az, akkor az is marad élete végéig.
válasza:
válasza:Nagyon valószínű hogy az a problémája, hogy látja hogy jól megvagytok és fél hogy elviszed a fiát. Egyrészt őt is meg lehet érteni, de nem így kellene viselkednie.
Nálunk is ilyen volt a helyzet. Egy idő után már a férjem se bírta tovább, összeköltöztünk. Azóta sem vagyunk jóban mert mindig is en leszek az a szemét aki "elvitte" a kisfiát.
#2
Igen,rosszul fogalmaztam még mindig biszex. :) Annyi bökkenő van hogy a páromé a ház amiben laknak az anyukával,januárban költöznék oda mert két szintes a ház és megbeszéltük hogy elválasztjuk a két szintet egymástól,és fent élünk mi,lent pedig az anyukája. Nyilván a saját anyját nem fogja onnan elküldeni,de most hogy kiderültek ezek a dolgok,és esetleg így is maradnak akkor nem biztos hogy a legjobb ötlet oda költözni. De azt sem várhatom el hogy fizessen egy albérletet,mikor van egy háza. Szval nem túl egyszerű a helyzet.
válasza:Az ilyen anyós jelöltnek semmi sem lesz jó soha. A kötözködés élteti. Enélkül unalmasak lennének a napjai.
Nem költöznék oda, nincs az az Isten.
válasza:Szerintem mindenképpen megér egy próbát, hogy leülTÖK beszélni vele. Ha már a párod olyan cuki, hogy elmondja neked, mit mond az anyja a hátad mögött, legyen továbbra is cuki, és próbálja oldan a köztetek levő feszültséget. Arra hivatkozva, hogy nemsokára összeköltöztök, lehet egy beszélgetést kezdeményezni, hogy ne legyen később ebből probléma. Azaz nyiltan, de nem szemrehányóan megkérdezni a párod jelenlétében, mi veled a probléma, te szeretnéd, ha köztetek rendben mennének a dolgok. Ekkor, ha anyós azt mondja: semmi, a párod közbe tud vágni: Dehogynem, anyu, hiszen nekem elmondtál pár dolgot...
És így arra lenne "kényszerítve", hogy színt valljon. Ennek nem a megalázás lenne a célja, hanem az, ha megbeszéltek dolgokat, akkor lehetőség van arra, hogy később (viszonylagos) békében éljetek.
A párod még azért lenne jó, mert ő közben tudná a beszélgetést moderálni. Pl. ha valamelyikőtök kezdi felemelni a hangját, már rá tud szólni, hogy vegye visszább a hangerőt, mert ez nem szolgálja egyikőtök érdekét sem. Vagy ha valamelyikőtök nem hagyja a másikat megszólalni, vagy közbevág, tudja mondani, hogy oké, de most hadd beszéljen Anyu/Gizi.
Mindenképpen mondjátok, hogy ennek a "szembesítésnek" nincs más célja, mint a békítés, a feszültségek kibeszélése, mert rosszul is elsülhet.
Ha a párod "köztetek" van, kimondja, amit gondol, de nem döntőbíró: igen, Gizi, tényleg előfordult egy párszor hogy...
Oké, anyu, de vedd észre azt is, mennyire igyekszik Gizi...
Szóval, ha a párod nem áll látványosan egyikőtök mellé sem, csak segít mindkettőtöknek, hogy a két nő, akit szeret, kicsit közelebb kerüljön egymáshoz, még jó is kisülhet belőle. Ellenkező esetben bárki úgy érezheti, ezek ketten összefogtak ellene.
Ha én lennék az anyósod (nem vagyok anyós, se meny), engem ezzel az őszinteséggel, határozottsággal, békevággyal megvennél, akármennyire nem bírlak is előtte.
válasza:Fiatal vagy, előtted az élet, gondolom csinos is, vidám stb. Valószínűleg féltékeny emiatt is, meg hogy a fiatal fiának már nem ő az egyetlen nő.
Azért szeretne egy fiút mellé (bár ez igen fura, így még sosem hallottam), vele nem kell versengenie, hiszen az anyuka nő, a párja meg pasi... na érted. (Bár megjegyzem, számomra frusztrálóbb, ha egy fiú jobban néz ki nálam-... xD)
válasza:"Annyi bökkenő van hogy a páromé a ház amiben laknak az anyukával,januárban költöznék oda mert két szintes a ház és megbeszéltük hogy elválasztjuk a két szintet egymástól,és fent élünk mi,lent pedig az anyukája. Nyilván a saját anyját nem fogja onnan elküldeni,de most hogy kiderültek ezek a dolgok,és esetleg így is maradnak akkor nem biztos hogy a legjobb ötlet oda költözni. De azt sem várhatom el hogy fizessen egy albérletet,mikor van egy háza. "
Elöször is azt tisztázni kell, hogy az anyának van-e nean haszonélvezeti joga a házra, mert abban az esetben kizárólag ö dönt arról, hoyg lakhattok-e ott vagy sem.
Másodszor hiába lenne elvileg leválasztva a lakrészetek, garantáltan nem fogja ehhez tartani magát az anyuka, bármikor megjelenik a ti részeketben és mindenbe beleszól.
Harmadszor odaköltözni szerintem a lehetö legrosszabb ötlet, így borítékolható, hogy nem maradtok sokáig együtt.
Megoldás lehet, hoyg a ti részeteket kiadjátok valakinek, és máshol ebböl fizetitek a lakbért.
#7
Igen én is valahogy így képzelem el. Csak betegesen féltékeny rám,attól félek ha a párom esetleg közbe szólna hogy “anyu nincs igazad ebben neki van igaza”,akkor azonnal átmenne az egész veszekedésbe,furcsa felfogása van. A párom előző barátnőjét is szerette,persze őt is cseszegette a háta mögött. De állítólag elég lusta volt,trehány,ő abszolút nem segített semmiben. De csendes volt,nem volt semmiről önálló véleménye,ha “anyós” mondott valamit akkor az szent volt. Én sajnos(vagy nem) nem ilyen vagyok. Ha esetleg látom hogy valami nem jó ötlet,azt megmondom a paromnak is. Van véleményem a világról,és nem igazán lehet befolyásolni. Ő ezt úgy veszi hogy manipulálom a fiát,pedig abszolút nem,csak egyszerűen elmondom ha valami nem tetszik,és a páromra hagyom a döntést.
De nyilván az nem manipuláció hogyha a hátam mögött ócsárol.
Félig roma vagyok,de egyáltalán nem látszik rajtam feherebb vagyok mint egy atlagos ember,a viselkedésem sem olyan. Ezzel ő is tisztában van. Mégis a paromnak olyan megjegyzést tett hogy nem is tudja mi lesz ha barna lesz a gyerekünk. A párom persze azonnal le teremtette hogy inkább ha lesz gyerekünk az egészsége miatt aggódjon,ne a bőrszíne miatt.
Érdekesség hogy mikor először említettem párom anyukajanak hogy “majd ha lesz gyerekünk...” azonnal elkezdett panaszkodni a paromrol,hogy gondoljam meg hogy vele maradok-e mert megbízhatatlan,meg vele nem szabad gyereket tervezni,ő a helyemben most véget vetne ennek nem amikor majd gyerek lesz. Nyilván néztem egy jó nagyot,és mondtam hogy szerintem ez miatt nem kell aggodnom a párom felelősségteljes apuka lesz,és boldog vagyok vele.
Azért kicsit bosszantó hogy képes volt a saját fiát így szidni csak hogy megpróbáljon lebeszélni arról hogy legyen majd gyerekünk. Őszintén szomorú vagyok,ezt a paromnak nem is mondtam inkább mert biztosan rosszul esett volna neki. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!