Jogos a félelmem, ha az anyósom úgy érzem túl "lelkes" az unoka miatt?

A férjemmel ketten élünk, az édesanyja messzebb lakik. A férjem német és mi is Németországban élünk. Anyós már sokszor hangoztatta, hogy mennyire szeretne egy unokát, és amikor bejelentettük, azóta csak erről tud beszélni. Hozzánk is akar költözni pár hétre, ha megszületett a baba. Anyóssal semmi problémám nincs és örülök, hogy szeretne segíteni, mert biztos nem lesz könnyű a szülés után. Anyósom felnevelt már két gyereket, de nagyon úgy tűnik, hogy mindenbe bele akar szólni. Folyamatosan faggat, hogy mik a terveim, ha megszületik a gyerek és ontja magából a tanácsokat. Nem szeretném letörni a lelkesedését, de azt se szeretném, hogy mindenbe beleszóljon. Szeretnék találni valami egyensúlyt, de nem tudom hogy mondjam meg. A férjemmel beszéltem erről, ő azt mondta beszél vele. Nem szeretném azt se, ha az anyósom félrértene, nem szeretném megbántani. Szegény nagyon magányos, mióta a férje meghalt és szeretném, ha az életünk része lenne ő is. Néha arra gondolok, hogy csak én reagálom túl. Nem tudom mit tegyek.