Eltilthatom őket egymástól?

A nagyanyàt kifejezetten kérjétek meg, hogy ne mondjon neki semmit rólatok. Nyilván ha ő nevelte fel a párodat, tudja milyen a lánya (ha jól értem a viszonyokat), és meg fogja érteni. Ezeket is elmondhatod neki, amiket itt leírtál, indokként.

Ez nem a sajnálatról szól, a ti bizalmatokkal játszana, ha "rátok uszítaná".

Plusz megjegyzés a fő kérdéshez: lètezik olyan, hogy nagyszülői láthatás, anyuka nyújthat be kérelmet a bírósagon, de ha ennyire szét van esve, nem fog ennek utánamenni.

(Amúgy ítélet esetén havi egy alkalmat jelentene, és csak felügyelet mellett.)

A gyereknek meg a maga szintjén el lehet magyarázni, hogy apa nem szokott beszélni a nagyival és nem találkoznak úgy, ahogy te a tieiddel. És hogy ezt nem azért van, mert őt a gyereket ne szeretné. Ennél jobban nem kell belemenni, csak ha kérdései vannak, arra válaszolni.

Aki ennyi esélyt kapott már az életben és nem élt vele, az nem érdemli meg, hogy lássa az unokáját. Milyen nő lehet az, aki a saját fiát is eldobta a csöves életmódért? A saját gyereketek érdekében ne engedjétek a közelébe ezt a nőt. Mégis mi változna meg?

A családunkban is van súlyos alkoholista, 3 unokája van már, mégsem változott semmi, az ilyen gyenge jellemeket semmi nem mozdítja ki, még egy haláleset sem, csak méginkább isznak, hiszen nekik okuk van rá....

Egyetértek az előttem szólókkal.

A nagymamával kell először tisztázni, hogy kifejezetten kéritek a gyermek biztonsága és egészsége érdekében azt, hogy ne adjon semmi támpontot azzal kapcsolatosan, hogy hol laktok. Amennyiben nem tenne eleget, benne is megrendülne a bizalmatok, és ezt nagyon sajnálnátok, plusz az anyósnak és nektek is csak egy iszonyatosan kellemetlen helyzetet teremtene, mert akkor személyesen nektek kell elzavarni az anyóst a gyerek közeléből, ez pedig a lányának sokkal fájdalmasabb lenne, mint az, hogy az se tudja, hogy hol van. Onnantól kezdve meg nektek se lenne nyugtotok: játszótéren rettegnetek kéne, hogy mikor leselkedik rátok, és a hajléktalanok nyilván tele vannak mindenféle betegséggel, ami egy babának, de még egy gyereknek sem hiányzik, az meg ugye elég nehéz lesz megállnia, hogy egy esetleges találkozásnál ne simogassa meg akár szeretetből is, és ti nyugalmat, biztonságot, békét szeretnétek.

Szerintem mentális okok miatt képtelen lesz kérvényezni a láthatási jogot, lehet, hogy nem is tudja, hogy mi az, és ha kérvényezi is, simán bukni fogja, minimum a gyerek 6 éves koráig.

A gyereknek a hazudni sosem jó, előbb-utóbb minden kiderül, vagy legalábbis a veszély fent van, és akkor mérges lehet, hogy hazudtatok neki. Úgy gondolom, hogy az igazat kell neki mondani, de mindig csak annyit, amennyit kérdez, és úgy, ahogy az érettségének megfelelő. Ha nem kérdez a nagyijára, akkor nem kell beszélni róla, ha kérdez, hogy mi van vele, akkor meg lehet neki mondani neki, hogy olyan betegsége van, ami miatt nem lehet vele találkozni. Ha firtatja, hogy mi, akkor már el lehet mondani, de mindig csak annyit, amennyit kérdez, és úgy, hogy biztosan megértse, és kérdezzetek ti is, beszélgessetek, hogy ne érezze tabunak a témát, ez segít majd feldolgoznia az egészet, ill. megmarad a bizalom köztetek. De ez azé még nagyon messze van, több év, épp elég most a jelennel foglalkozni, abban élni. :)