Én reagálom túl, vagy tényleg fura ez?

Szia!

Teljesen megértelek! Nekem rengeteg hasonlóban volt részem. Kb 2évig bírtam. Nem szeretne valóban egyedül maradni az édesanyja és azt szeretné, ha a fia folyamatosan vele lenne és tudná minden lépését. Ez nagyon rossz.

( Nekem volt olyan, hogy a volt párom egy építőipar cégnél dolgozott és úgy döntött, hogy külföldre kimegy a céggel dolgozni. Nem is bántam , szerettem , megvártam tisztességesen. Viszont amikor hazajött 3 hónap után, akkor esett le, hogy én nem is vagyok neki olyan fontos, mert az anyjáékkal volt. Annyira oda volt a családjáért és ragaszkodott a családjához , hogy 37 évesen még mindig velük él. )

Én úgy gondolom, ha a párodnak sem tetszik ez ahogy az édesanyja viselkedik, akkor ő is megmondhatja neki, hogy ez így nem jó hosszútávon . Ha szeret kiáll érted úgy, hogy neked is jó legyen.

Én ezt így gondolom! :)

Hasonló a sztori nálunk is, azonkívül, hogy mi kevesebbet tudunk találkozni sajnos.

Nekem is egy alapból kedves anyós jelöltem van, csak azt akarná, hogy mindig náluk legyünk. Ugyanilyen kérdések hangoznak el itt is, de akkor is ha csak én jövök haza tőlük, és a barátom otthon marad. Azt se bánná, ha odaköltöznék.

Alapból náluk vagyunk többet, de volt, hogy több napot egyhuzamban nálunk voltunk, és már ilyeneket írogatott a fiának, hogy "akkor haza se gyere"... De volt, hogy "haza rendelte" a fiát, hogy ebben-abban segíteni kell...

Az én anyukám nem ilyen, persze, minden anya jobban szereti szerintem ha otthon van a gyereke, ő is jobban szereti ha ide jön a barátom nem fordítva, de nem teszi szóvá.

Jah és a vicc az, hogy egyszer, amikor éppen indultam haza barátoméktól, és kérdezte anyukája, hogy miért, viccesen azt mondtam, hogy már biztos hiányzok anyukámnak, és erre azt mondta, hogy dehát előbb utóbb úgyis elköltözök, hozzá kell szoknia anyukámnak. :D

Szóval vicces. Meg amúgy barátom szülei jól megvannak, eljárnak wellness hétvégékre, meg hetekre nyaralni, olyankor nem hiányzik neki a fia vagy mi?! :D

Amúgy sokáig nem tettem szóvá ezt a barátomnak, meg nem is szóltam egy rossz szót se az anyukájáról, mert én is úgy vagyok vele, hogy anyukám szent és sérthetetlen. Na meg nem várhatom el, hogy válasszon vagy ilyesmi. De pár hónapja már mondom neki ha ilyen helyzet van, hogy zavar, de semmi változás nincs.

Úgy vagyok vele, hogy amíg anyuka nem lépi át a határt, meg amíg barátom se ugrik minden egyes szavára, addig eltűröm.

Aztán ha majd egyszer külön költözünk és még úgyis megmarad ez a probléma, na akkor az már gáz.

Szóval szerintem nem reagálod túl, de nem is fura sok anyuka (főleg a fiúsak) ilyen.