Mi a teendő ha az anyósom a kezdetek óta nem szimpatikus számomra és nem is tudom őt igazán kedvelni?

Arra gondolni, hogy ő a párod édesanyja, aki bár nem tervezte a gyereket, tisztességgel felnevelte és azt az embert varázsolta belőle, akibe szerelmes vagy és az egész életedet vele akarod tölteni?

Lehet segít.

Tippet nem is tudom mit adjak... Inkább leírom az én tapasztalatomat.

Az én anyósom egy mártír. Én ezt megmondtam a férjemnek is.

Mindig panaszkodik. Mindig ugyanarról. Hogy ő mennyit dolgozik, hogy mennyire keveset kap érte, hogy otthon is mennyit dolgozik, hogy mennyire kifárad stb... Persze ez nem teljesen igaz. Rászokott játszani. De én éltem velük, láttam azt a sok munkát. Pláne, hogy én voltam akkoriban a "takarító személyszet", mert engem nagyon zavartak dolgok, ragadós asztal, piszkos mosdókagyló, örökké söpörtem és a wct csak én takarítottam. Mosogattam is. Nem állítom ő egyszer sem takarított, de 70%-ban akkoriban én csináltam, mert nekik elég nagy a tűréshatár ebben a dologban. De engem már zavart az a kosz. Kivétel a mosogatás, mert azt a férjem mamája megcsinalta általában, mert nyugdíjas és egész nap otthon van. Nagy családi ebéd után bevállaltam a konyhát, hogy elmosogatok, mert a főzésbe nem szólhattunk bele, mondom akkor abban segítek...

Azért soroltam fel mindezt, mert egyszer azt kaptam, hogy anyósom mennyit dolgozik... hát én miben fáradok el!? Micsoda??? 3 műszakban jártam akkor is, s nem egyszer éjszakásból haza érve pl. kisuvickoltam az egész fürdőjüket. Bevállaltam. Na utána leszoktam a dolgokról, ha észre sem veszik, minek törjem magam. A wc a legszemléltetőbb példa arra, hogy azóta mennyire van megcsinálva, katasztrófa ahogy kinéz! Csupa sárga, tiszta vízkő mindenhol. 1 év alatt minősíthetetlen lett. Azt csak én takarítottam, szerintem szégyen, ahogy kinéz, nem mernèk vendèget oda beengedni. Pedig nem tartana azt is 15 perc alatt totál kipucolni és azért egy ideig elvolna. S akkor én nem csináltam semmit!

Anyósom keres 150 ezret. Én most 129et kaptam. Erre nekem mondja mennyire alig él meg. Mert én fényevő vagyok ugye? Én nem pénzből élek, mint ő... Á...Nekünk nincsen se rezsi, se albérleti díj, nem eszünk, nem takarítunk, semmi. Hát persze, csak nekik vannak kiadásaik. Igaz, hogy ők 4en laknak és mindenki keres. A lánya pl. 250 ezret keres és semmit nem ad le haza. Ha mégis, visszakapja azt a pénzt. Tőlünk elkérte akkoriban amíg ott laktunk. Érdekes.

Én azt mondom, oké: legyen fáradt, ne legyen pénze stb. De hogy itt csak neki nincs semmije meg más nem dolgozik annyit mint ő? Hát nem mondta senki, hogy vállaljon plusz munkát a 150 ezren felül. A munkanapjai között 2 nap szabad van! Amúgy!

Én ezt nem tudom már tolerálni, hogy csak neki szar! Másnak nem lehet baja! Én nem lehetek olyan fáradt mint ő a 3 műszak által mint ő a 12/48-al...

Nem tehetek arról, hogy a felnőtt lánya semmit nem csinál otthon, s nem is követel tőle semmit, idézem: "majd csinálja elégszer, ha elköltözik". He? Hát a csaj megmondta, hogy minek költözzön el, mert úgyis övé lesz az anyja háza!

Én, ha ő elkezdi sajnáltatni magát, én is meg nem hallva az ő baját, én is előadom az én fáradtságomat és nem reagálok az övére. Mivel ő sem reagált korábban sem az én mondanivalómra. Általában az enyém nem számított. Hát akkor nekem sem az övé. Ja és fel szoktam világosítani, hogy ha annyira sok a kiadás, nem kéne pocsékolni tudatosan az áramot pl. meg a vizet. Nem kéne 30 fokot csinálni a házban, nem kell a legdrágább kajákat megvenni... S ha annyira égetően nem lenne, nem veszünk felesleges dolgokat. Ha meg van ezekre, ne sírjon már a szája mindig. Miért nem lehet úgy nézni a dolgokat: de jó, hogy van! Másnak ennyi sincs! Olyan lehozós ezzel a hozzáállással...

Neki hiába lenne kacsalábon forgó palotája, sok pénze... sosem lenne elég az a pénz meg a palota is lehetne jobb is.

Én örülnék ha annyi mindenem lenne mint neki meg házam... Ők a pénzben mérik a boldogságot. Én nem szeretném így élni az életem.

#5 az egész életét a párjával akarja tölteni, nem a párja anyjával :D

nekem valamivel több probléma miatt gallyra ment minden. A vén banyát utálom. Ő előbb utált engem.