Most ezen komolyan mi értelme van megsértődni?

A barátomnak szerveztem egy meglepetés bulit a szülinapjára. (5 éve vagyunk együtt, együtt is élünk). Minden barátjával lefixáltam a dátumot stb, de már vagy egy hónappal előtte, hogy biztos ráérjen mindenki.

Már leszerveztem, amikor egy héttel rá, anyósjelöltéknél felvetődött a téma, én rögtön mondtam, hogy meglepetés buli lesz, ha gondolják ők is jöjjenek. Ekkor még mindig volt vagy 3 hét a buliig.

3 nappal előtte felhív, hogy akkor pénteken (a buli napján) várnak nálun vacsorázni ünneplésként. Én mondtam, hogy bocsánat, de akkor lesz a meglepi buli, nem megyünk, amit már amúgy előre leszögeztem. De ha gondolják jöjjenek el ők is. Már akkor éreztem a hangján, hogy nem tetszik neki valami.

Eljött a péntek este. Valami ürüggyel lerángattam a barátomat a lakásból, amíg a többiek elbújnak. Ő ekközben már mondta, hogy de sietni kell átöltözni, meg elkészülni mert a szülei várnak minket vacsorára. És amikor visszamentünk ugye a többiek már ott várták. volt nagy öröm, meglepődés, satöbbi. És természetesen nem mentünk a szüleihez.

Én nem tudom, hogy ő mit beszélt az anyjával de én kedden megmondtam neki, hogy nem megyünk mert lesz programunk, ahova mellékesen ők is hivatalosak, bár nem várom el, hogy a gyerekük barátaival órákat szórakozzanak.

Másnak engem hív az anyósjelölt, hogy nem tudja engem kik neveltek de ekkora parasztot már rég látott, hogy hivalatos és annyit nem mond, hogy bakfity. Mondhattam volna, hogy rátok pont ez vonatkozott.... de nem akartam már ebből veszekedést csinálni. A barátom is csak vállatvont.

Na azóta nem hajlandó se ő se a férje szóbaállni velem.. El fog ez múlni valaha?