Meg lehet bocsáltani vagy elfelejteni anyósom szemètségeit?
Anyósom egy mindenbe beleokoskodós, irányító, háztartásbeli asszony. Aki az életünk minden egyes részébe beleszól irányítaná ha én meg párom hagyná. De ezt a részét még lenyelném ha csak ilyen lenne. A sztori: Fél éves a kisfiúnk, és vele kapcsolatosan követett el egy nagy hibát ha lehet ezt annak nevezni.
Párommal 5 éve vagyunk együtt, 1 éve együtt is éltünk mikor eldöntöttük babát szeretnénk. Sikerült és nagy örömmel újságoltuk nekik. Anyós a szemével megölt volna felállt kiment majd visszajött és kioktatva előadta hogy nem gondolta volna ezt rólam, meg hogy mit képzelünk hogy tehettem ezt. Kb azt nem mondta hogy vetessem el. Párommal értetlenül álltunk mivel mindenki más örült. Hónapokkal később (mert hetekig duzzogott nem beszéltünk) megenyhült majd utóbb már várta. Amióta megvan a fiúnk féltèkeny anyumra ha vele van a pici, állandóan veszi neki a dolgokat és úgy tesz mintha ő lenne a mama drága unokája. De nekem valahogy ilyenkor mindig az ugrik be hogy beszélt mikor elmondtuk hogy várandós vagyok. Plusz minden alkalommal mikor jön beszól vmit. Gyereknevelést illetően meg minden szavamra rákontráz vagy direkt az ellentetjét bizonygatja annak amit mondtam mintha direkt csinálná..
Utálom neki még odaadni is a gyereket, nem esik jól. De mindig nyavalyog hogy ő is vigyázna rá.. de mivel szoptatok és nem akarok cumisüvegből adni neki így ő még nem volt esélye hogy vigyázzon rá. De nem is akarnám. Szerintetek ezen a rossz érzésen túl lehet lépni? Vagy örökre bennem lesz? Nagyon sokszor megbánt amit párom is lát és szól is az anyjának finoman. Volt valaki hasonló helyzetben?
Előre is köszi a válaszokat! 29N
Túl lehet lépni, de elfelejteni nem fogod tudni. Az én anyósom azt mondta nekem mikor terhességemnek igen csak a végén voltam már, kb 8 hónapos lehettem, hogy a gyerek majd jól meg fogja nyomoritani az életünket. Ezt így szó szerint. Amikor meg megszuletett akkor meg hirtelen elovette az ő minta nagymama minta szülő minta ember "arcát" és már jött volna unokazni. Én nem tudtam ezt a kijelentését se elfelejteni se megbocsatani. Mondtuk neki férjemmel ha a gyerek szerinte csak nyomorúságot hoz nekünk nem kell jönni látogatni, nem kell ajándékot venni, nem kell játszani a nagymamát. Nem is látta azóta a fiamat aki most egy éves :) bocsánatot sose kért a kijelentéséért pedig mi férjemmel felajanlottuk neki hogy üljünk össze beszéljünk meg a dolgokat, mindenki elmondja a saját sérelmét, mindenki tisztességesen bocsánatot kér a másiktól és tiszta lappal kezdjük a dolgokat (ez a gyerekkel kapcsolatban beszolasa csak az utolsó csepp volt a pohárban, se ő se apósom sose kedveltek, meg nem is ismertek mikor már gyulolkoztek, anyósom megmondta a szemembe hogy bármilyen lehetnék ő akkor sem fogadna el mert egy anya mindig mást akar a fiának...). Szerinted lett megbeszélés? Megmondtak hogy mit kepzelunk magunkról mi csak taknyos gyerekek vagyunk ők a felnőttek, nekünk tisztelnunk KELL őket, és ha még is bántanak azt el KELL felejtenunk nekik. Azóta párom meg a telefonszamat is lecserelte, megszakított minden kapcsolatot velük. Ez kb 10 hónapja történt két utcával laknak arrébb, egyszer nem jöttek át megbeszelni, bocsánatot kérni, nem érdekli őket se a fiuk, se az unokajuk, csak a büszkeségük. Hamarosan el is költözünk innen, arról sem fognak tudni. Jobb így mindenkinek minthogy ál-jópofizzunk és lenyeljunk mindent nekik. Azóta párom láthatóan ki van virulva. Az a rengeteg érzelmi zsarolás amit az anyja művelt évekig vele....
26N
Igen, volt.
Nem túl rég szinte szóról szóra ugyanezeket írta valaki itt a gyakorin.
Hacsak nem az is te voltál.
Az én anyósom amikor a fiam megszületett, bejött a kórházba, és megalázott a többi kismama előtt( 4 ágyas szobában voltam) azzal, hogy elővett 1 millió forintot készpénzben (1992-ben), hogy fiatal vagyok, fogadjam el a pénzt, és tűnjek el a fia életéből aki a férjem volt. A fiamat meg majd ők felnevelik. De ők soha nem akartak egy pesti luvnyát a fiúk mellé..Ők egy dolgos vidéki lány szerettek volna aki tud kapálni, és nem riad vissza egy disznóvágástól.
Köpni-nyelni nem tudtam. Én ezt soha nem felejtettem el, pedig már eltelt 25 év. Megbocsájtani meglehet, meg is bocsájtottam, de nem anyósom miatt, hanem magam miatt. Semmi kedvem nem volt úgy élni éveken át, hogy gyötrőm magam ilyen hülyeségeken. Tény, hogy lehető legkevesebb alkalmakkor látogattuk anyósomékat. Volt pár év amikor úgy alakítottam a dolgokat, hogy az anyósom és a fiam ne is találkozzanak. De végül rájöttem, hogy bár engem megbántottak, megaláztak, de a fiamat mint unokájukat imádják. Őt sosem bántották, mindig jók voltak hozzá. Fiam ma is szereti őket, ma is felnőtt fejjel látogatja őket. Én már sok éve nem találkoztam vele, de a fiamat nem tiltom. Ők a nagyszülei bármilyenek is. (egyébként régen bocsánatot kért egyszer)
én férjem félrelépett(egy éjszakás kalandok), én megbocsájtottam a férjemnek(de a következőt már nem fogom), anyósom viszont kijelentette, hogy ez az én hibám miattam lett ilyen a fia(férjem mindent megkapott tőlem amit egy feleség adhat a férjének)és ott mindenki előtt kijelentette, hogy én vagyok a hibás és amúgy is sosem akartam a család tagja lenni. Később bocsánatot kért,de azt mondta ebben, hogy ne haragudjak,de akkor is én vagyok a hibás... ez lassan 2 éve volt, azóta sem enyhült a haragom, pedig elemészt és orvoshoz is jártam ezzel. van aki eltudja ezt fogadni van aki nem.
De helyedben a legközelebbi beszólásnál helyretenném, hogy ne legyen olyan húú de jó nagymama, mert annó ezt és ezt mondta a babáról.
Utolsó:
azért mondta, hogy "te vagy a hibás", mert csak ilyen undorító módon tudta "megvédeni a fiát", neki is fájt és erkölcstelennek tartotta és csak ezt tudta mondani...
Egyébként is divat az áldozat hibáztatása.
Sem megbocsájtani sem elfelejteni nem fogom amit velem tett.
Első gyereknél megkérdezte mit kell azon ünnepelni hogy terhes vagyok,majd félidősen ki akarta taposni belőlem a gyereket.
Másodiknál tudta hogy veszélyeztetett terhes vagyok,akkor is megcsinálta a cirkuszt...most meg játsza a szupernagyit
Egy igazi s😊ggfej
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!