Minket miért nem csesztetnek anyósèk, hogy mikor lesz unokàjuk?
Olvasom a kèrdèsek között, hogy szinte mindenkinek mondogatjàk, hogy szeretnènek unokàt.
Nos, az èn anyósom, apósom száján nem jött ki ez a mondat soha. Pedig már 10ève együtt vagyunk a férjemmel. Igaz, fiatalon kerültünk össze, ès most a 20-as éveink közepét tapossuk. Az egyetem miatt ő 2, èn csak 1 ève tudtam elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Persze mèg nincs sajàt lakàsunk, de a magyarorszàgi viszonylatokhoz kèpest jól keresünk. Após mindig a munkàval nyaggat, hogy talàlok majd ennèl jobbat is, lehet, hogy egy èvig mèg itt maradok ès vâltok. De nekem nem a munkàból àll az életrm. Ès egy èv múlva màr szeretnènk a lakàshitelünket fizetni, nem a főbèrlő zsebèt tömni. Ezàltal egy èv múlva màr a babaprojektbe is belekezdenènk.
Màr règóta vágyunk gyermekre, de úgy voltunk vele, hogy a “semmire” nem vállalunk. Most, hogy összàllni làtszik èletünk anygi rèsze, miért nem hozzàk szóba a gyerektèmàt?
Amíg arra vártok, hogy a leendő nagyszülőknél téma legyen, addig nem igazán akartok gyereket. Ha majd tényleg akartok, akkor pont nem fog érdekelni, hogy ők mit szólnak.
Vagy csak azzal a feltétellel kéne gyerek, hogy majd a nagyszülők vigyáznak rá, stb.? Akkor viszont dobjátok fel a témát ti, és tisztázzátok, hogy kitől milyen segítségre számíthattok.
Tényleg basszus, hogy az emberek többségének egyszerűen nem lehet jót szarni.
Ha piszkálnának meg a nyakadban lihegnének, erőszakoskodnának, akkor meg az lenne a bajod. Általában olyan emberekenél követelőznek a szülők, akik konkrétan kijelentik, hogy nem akarnak a közeljövőben, vagy soha gyereket.
Vagy most mit akasz hallani? Azt, hogy nem szeretnek téged, és azért nem akarják, hogy te szülj gyereket a fiuknak? Nem értem az embereket :D
Na jó, valóban azért írtam ki a kérdèst, hogy ne kapjak normàlis vàlaszokat olyanoktól, akik hasonló cipőben járnak.
Csak azt akartam hogy legyen egy kérdès ami alatt kièlheti magàt az, aki csak belerúgni szeret embertársaiba, de segíteni ha tudna sem akarna.... KÖSZÖNÖM!!!
Nézd én 30 éves vagyok, a párom 32. Mi most fogunk házasodni, lakás van, munka már nekem 7 éve, a páromnak 6 éve van. Van félretett pénzünk is. Nálunk az anyukám tapintatosan mondta, hogy szeretne már lassan unokázni. Az anyósom meg 2 hónapja azt mondta nekünk, hogy ő már annyira várja, hogy a párom öccsétől és az ő feleségétől legyen már unokája és, hogy ő biztos "agyon fogja szeretgetni".
Itt én megjegyeztem magamnak, hogy ezek szerint, a mi gyerekünk nem fogja érdekelni őt. Nem szóltam miatta, de nagyon rosszul esett.
Becsüld meg őket, amiért nem nyaggatnak a kérdéssel! :) Bár nálunk is így lenne...
Ők rátok hagyják a döntést, majd lesz, amikor lesz. Lehet, hogy szeretnének unokát, csak nem mondják, nem siettetik a dolgot, hiszen fiatalok vagytok, még ráér és jó pár év múlva se lesz hozzá késő.
Illetve az is előfordulhat, hogy kellemetlennek érzik felhozni a témát.
Nálunk amikor barátom szülei feldobták a témát, még én éreztem magam kellemetlenül. Amikor meg azt válaszoltam, hogy nem lesz gyerek, jött a kérdés: "Mert??? Fogamzásgátlót szedsz???" Szóhoz sem tudtam jutni. Ha nem lennék ilyen csendes természetű, visszavágtam volna, hogy a fogamzásgátló távol áll tőlem, máskülönben meg vigyázna helyettem arra a gyerekre, ha lenne? Támogatna anyagilag? Otthon maradna vele helyettem évekre? Mert nekem ezekhez nincs kedvem csak azért, hogy ők unokázni tudjanak.
Mindig is kellemetlennek, tolakodónak éreztem ezt az unoka kérdést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!