Csak egy kis közvélemény kutatás. Én gondolom túl a dolgokat, vagy ez tényleg gond lesz nekem is?

Van normális szakmája, most itt nem szeretném leírni mi, mert nem egy gyakori szakma, de a mi városunkban sajnos az összes cég ismeri már és nem akarja alkalmazni. Más munka meg büdös sajnos, még egy kassza mögé sem akar beállni. Engem azért dühít ez (csak nem mertem leírni) mert az én szüleim többször támogattak minket, amennyire csak tehették és mi azért dolgozunk, hogy a mi gyerekünknek tudjunk majd segíteni és akkor van ő, aki rázza magát a semmire és nem hajlandó dolgozni. Nem kért még tőlünk, bár párszor megpróbálta. Most is állandóan ezen agyalok, hogy ugyan mi lesz vele? Mert van két gyereke, de a kedvence tuti nem fog segíteni rajta, én meg annyira utálom hogy abba érzelmileg belehalok, ha kénytelenek leszünk segíteni. Sért ez az egész helyzet, hogy anyukám kezét rég műteni kellene, de inkább melózik a gyárban csak nehogy táppénzre kelljen mennie, hogy apukám azon gondolkozik nyisson-e még egy megtakarítást nyugdíjas korára, az anyósom meg egy ilyen ember...

Albérlet, sosem volt még sajátja.