Miért nem tudják felfogni a férjem szülei hogy felnőtt a fiuk?

Anyós és após mindenbe bele akarnak szólni. Az egyetem után ideiglenesen oda kellett költöznünk hozzájuk. Pest után vidèk egyèbkènt is nagy vàltozás volt, az meg pláne, hogy már nem ketten voltunk hanem négyen. Két hónapig bírtuk, mert mindenbe beleszoltak. Pl. ha mentünk valahova, be kellett számolnunk arról, hogy hova megyünk, kihez, mit csinàlunk meg mikor jövünk. Random benyitogattak a szobàba kopogás nèlkül....

Aztán most, hogy már összeházasodtunk, kérdezgetik a rokonok, hogy mikor jön a baba. Ő általában helyettünk válaszol, hogy ráérünk még azzal. Nem merek visszaszólni, hogy azt majd mi eldöntjük. Természetesen szeretnénk gyereket, de ezek után előre félek hogy mi lesz amikor örömmámorban úszva bejelentjük...szerinte előbb lakást kellene vennünk.

Alapvetően jó a kapcsolat közöttünk, de úgy érzem mintha gyereknek tartanának még minket. Megértem, hogy az egy szem fiuk, de ők nem tudják elfogadni hogy felnőtt.

A férjem 28éves, én 27 vagyok.

Nektek volt hasonló tapasztalatotok? Minden anyós és após ilyen? Mondjatok valami bíztatót, kérleeek.