Kinek van a legrosszabb anyósa a világon? Olyan történeteket meséljetek, amiket ellenetek tettek, és teljesen nem normálisnak minősül.

Nekem a nagyanyám alkotott anno, édesanyám előző kapcsolatából lettek a tesóim nővérem és a bátyám, aztán össze került apuval így lettem én, ezt nagyanyám nem tudta elfogadni( aput és engem), minden féle elátkozott gyereknek hívott folyton, utált minket, mikor megszülettem nem volt hajlandó megnézni mert azt mondta fekete vér folyik az ereimben, hát köszi. :D

Velünk lakott sokáig megvette a ház egy részét, aztán saját fejjel úgy döntött hogy nem akar már velünk lakni, megvettük a házrészét és a pénzből elment egy szeretet otthonba. Teljesen megszakítottuk vele a kapcsolatot, majd az unokatestvérünk esküvőjén odajött hozzánk bocsánatot kért, és azt mondta nagyon sok mindent csinálna már másképp mint akkor. Anyámmal a mai napig nem beszélnek. 23/L

Nekem szerencsére nem annyira szörnyű... nem egy főnyeremény, és néha nagyon idegesítő, de amilyen sztorikat látok-hallok, hát két kezem összeteszem, hogy "csak" helikopter típus, és mindenbe beledumál, főleg olyanba, amihez nem ért (pl. az én szakmámba :D) meg azt hiszi, azért, mert egyetemi diplomája van és élt 70 évet, többet tud mindenről, mint bárki más. Félreértés ne essék, nem a diplomásokat akar cs.tetni, nekem is van, mégsem hiszem magam a világ legokosabb emberének. Ja meg mivel a párom (szerencsére) elég nyers vele és leállítja, az én fülemet rágja, hogy vegyem rá erre meg arra a párom, csak mert én nem keresem a konfliktust...

Apai ági nagyanyám meg egy másik rokonunk viszont... fúúúúúúúúúúúú...

Nagyanyámról vázlatosan: Nagybátyám volt a kedvenc, aki le sem szarta. Apámmal pénzeltette magát meg vele dolgoztatott, aztán minden pénz ment nagybátyámhoz. Közben undorító módon nyilatkozott rólunk (anya, öcsém, én)... amikor "vendégül látott" minket, hát gyanúsan direkt gusztustalan cuccokat ajánlott fel... penészes cuccok mindig, gombás körmét belelógatta az ecetes uborkába... fujj. Egyszer nekem szülinapi levél gyanán kiküldött egy olyat, amiben kb. fikáz egész végig virágnyelven, na arra anya nagyon kiakadt, nem csoda. Megpróbált minket összeugrasztani egymással hazugságokkal. Leordította a fejem, amiért a penészes házában be mertem fulladni asztmásként 4 éves koromban, és elkezdte, hogy én hazudok meg játszom az eszem, és nem is penészes a háza...

Anya és apa esküvőjére elment nászajándék nélkül, és külön követelte, hogy csomagoljanak neki kaját.

Másik rokonról annyit tudok, hogy folyton ordított, veszekedett a vejével, mire az inkább kivonta magát a családi programokból. Mi meg azt hittük, hogy XY bácsi antiszoc, pedig aztán kiderült, hogy tök aranyos ember.

Amikor a fiam megszületett 25 évvel ezelőtt, az anyósom eljött a kórházba. Valahogy megoldotta, hogy bekerüljön a szobába hol én feküdtem. (nem tudom ma hogy zajlik ez, de 25 évvel ezelőtt a látogatók nem jöhettek be a ágyas szobákba ahol kismamák pihentek. Mivel a babákat is 3 óránként hozták ki a mamáknak így látogatómentessé tették a termeket. Látogatók az általuk kijelölt helyeken várhattak, akikhez kimentek a kismamák. A babákat meg a babszobában ablakon keresztül mutatták meg a látogatóknak) Szóval anyósom valahogy besurrant a szobába ahol rajtam kívül még 3 kismama pihent. Amikor meglátott, az ágyamhoz jött, és elővette a kistáskáját. Közölte, hogy a táskában készpénzben 1 millió forint van. Fogjam tegyem el, és tűnjek el az ő fia, és az én fiam életéből. A fiamat majd ők hazaviszik, felnevelik, én meg soha ne keressem. Köpni- nyelni nem tudtam, és nem is értettem, mert azt hittem kedvel. Az esküvőnkön is ott sírt, hogy milyen boldog, mert általam lett egy lánya. A szülőszobában meg pénzt ajánlva elzavart.. Na szerinted milyen anyós az ilyen??

Ha valakit érdekel a további sztori. A pénzt hozzávágtam, és 13 évig amíg házasságunk működött a házam küszöbét sem léphette át. Mi barátként elváltunk, mindketten új életet kezdtünk. Anyósommal akkor találkoztam újra amikor a fiam 18 évesen ballagott. Akkor bocsánatot kért. Meglepő de megbocsájtottam neki, mert már nem számít. Az élet meg rövid ahhoz, hogy másokra haragudjunk.

- utált, amiért nem voltam megkeresztlkedve és folyamatosan, mikor náluk voltunk, egész hétvégén nyomta a térítős baromságait

- egyszer megkérdezte ugye nem csak szétteszem a lábam, hanem én is nyújtok valami "ellenszolgáltatást" (wf?!)

- felajánlott félmillát, csak hagyjam el a fiát

- végül rávette a őt, hogy el se vegyen inkább, mert "nem lesz templomi esküvő" - mindezt előttem. A legszebb, hogy a srác elgondolkozott rajta, úgyhogy én másnap összecsomagoltam és elköltöztem

Uramisten, milyen anyósok..döbbenet :/

Én csak annyit kaptam tőle párszor, hogy ne egyek sokat, kövér vagyok, stb. :D

Az első babát elvetéltem, röpke 2 órán belül,hogy haza értem megjelent és egy b...s k..va voltam aki sunyi módon felcsináltatta magát,hogy azzal láncoljam magamhoz,de annál jobb dolog nem történhetett minthogy hála istennek elvetéltem és,hogy a méhemet is szedték volna ki. Olyan fél évvel később amikor újra kezdtünk beszélőviszonyba lenni, benyögött egy olyat,hogy ő azt nem úgy gondolta,de ha lenne gyerekem akkor megérteném miért mondta!!

Innentől azért lehet sejteni,hogy milyen a kapcsolatunk,mert semmilyen szinten nem tisztelem és egy furcsa nézésére is ugrok,hát még a szemétkedéseire. Szerencsére 8 hónapja semmi kapcsolatunk nincs..én kikötöttem miután az én nevemen van a ház,hogy a lábát ide be nem teheti..férjem akkor megy a gyerekekkel amikor csak akar

Örök probléma nálunk, hogy anyósom hobbija a rendrakás-takarítás, én meg lássuk be, trehány vagyok.

Mikor hazajöttem a 2. babával a kórházból, anyósom fennhangon elkezdett sápítozni, hogy nem érti, milyen inkompetens gyerekorvosunk meg védőnőnk van nekünk, mert ebbe a disznóólba nem lett volna szabad csecsemőt hazaengedni, és el kellene, hogy vegye a gyámügy.

Akkor egy jó darabig nem álltam vele szóba. :P

8# vagyok,mikor szules utan bejöttek hozzám a kórházba anyukámék párom és anyósom h hogy vagyok anyós végig azt pofázta mindenkinek h mennyire fáj a lába feje stb meg se kérdezte h vagyok.

Mikor engem a baba elvesztése után kérdezgettek hogy vagyok ki se nyithattam a számat ha anyós is ott volt mert egyből anyós h neki mekkora bánata van h pont egy fiut vesztettünk el mert ha még lány lstt volna...