Megőrjít az apósom! Más is érzett már így?
"Amikor nálunk vannak, a kérésem ellenére is a kanapén eszik az ebédlő helyett" Bocs az offért, de én nagyvárosiként csinálom ezt, oké nem vendégségben, míg a falusi rokonaim csak szépen megterített asztalnál hajlandóak enni-én meg ilyen malac vagyok. :D
Ahogy idősödik, úgy lesz elviselhetetlenebb a bácsi, mondjuk férjed akkor ezek szerint hála Istennek nem a rosszabb tulajdonságait vette át. Sajnos az együttélés során az ember így is-úgy is talál valami zavarót a másikban, nem laktok esetleg kicsi helyen? Mert engem akkor irritált a barátom, plusz én őt, amikor kicsi lakásban laktunk.
Amúgy nekem az vált be a leendő anyósnál, hogyha láttam, hogy kicsit kötekedőbben volt, vagy lovagolt egy témán, ráhagytam mosolyogva. Tehát ha kérdezgeti "na de miért vettétek", akkor kezdjél szépen témát váltani vagy "hát tetszik tudni, megvettük, ez van".
Ahogyan idõsödnek egyre nehezebb lesz az élet velük,ujra visszaesnek a gyerekkorba.
Nézd el neki, és légy egy kicsit türelmesebb az apósoddal.
Te is leszel még idõs és nem tudhatod milyen formába fogsz átváltani.
"Nézd el neki, és légy egy kicsit türelmesebb az apósoddal. "
Ja, tehát naponta takarítson utána, csak mert vénül és szenilis lesz? Vagy lassan vegye fel a menye ruháit is? Mert te gondolom naponta 3szor rendet raknál apuka után és ráhagynál mindent.....
Kérdező: én a helyedben elmagyaráznám neki nálatok mi a szokás és mi a rend. azt ha megsértődik mehet, isten áldja. A párod meg vagy kiáll melletted, vagy ha nem, akkor mehet ő is. Nem a szülőkkel laksz, ha vendégségbe jön, vagy megtanul viselkedni, vagy ne is jöjjön. Nálunk ilyen probléma szerencsére nincs, a nejemnek, ha nem tetszik valami, legyen az rokon, barát, ismerős, bármilyen vendég, ő szól érte. A saját lakásomban ha rendet tartok/tartunk, az maradjon is úgy.
Örülj, hogy nem kell együtt élned vele! A 3-as hozzászóló azt hiszi , együtt élsz az apóssal, szóval az a jó, hogy NEM.
Ha jön, esetleg szervezz magadnak más programot, utazz el 1-2 napra barátnőzni,k férjeddel ellesz, majd hazamegy, én ezt tenném.
#1, #2, #3 és #5: Igyekszem toleráns lenni, csak nehéz, és a találkozók után (szerencsére csak kb. kéthetente, de akkor van, hogy több napos) mindig felgyülemlik a feszültség, ami a következő alkalomra enyhül, és így tudom pléhpofával végigcsinálni. Legszívesebben én is megmondanám neki, hogy mi nem tetszik, de tartok tőle, hogy nem hatna, viszont nagyon megrontaná a kapcsolatunkat. Após szeret engem, és addig jó, mert ha nem bírna, kinézem belőle, hogy addig menne, amíg össze nem ugraszt minket a párommal.
#4: Ez jó ötlet, párszor már el is játszottam. Kár, hogy nem tehetem meg mindig...
#6: Nem azért nem szólok a páromnak, mert nem merek, hanem azért, mert bár ő is tisztában van vele, hogy apósom egy nehéz ember, neki mégiscsak az apja, és bármilyen is a természete, szereti. Nem akarom ezzel megbántani, mérgezni a kapcsolatunkat, mert valószínűleg minden látogatásra rányomná a bélyegét, ha tudná, hogy érzek az apja iránt. Ő is mindig tisztelettel beszél az én szüleimről, pedig biztos, hogy neki is volt olyan pillanata, amikor szíve szerint nem így tett volna.
#7 és #8: Én is együttérzek mindkettőtökkel, bár egy kicsit azért örülök, hogy nem vagyok egyedül :) Bocsi :) Ez a megkérdezés nélküli programszervezés nálunk is ment, erről a férjem szerencsére hamar leállította, persze akkor jött a sértődés, sokáig hallgattuk, aztán amikor rájött, hogy nem ér el vele semmit, megunta :). Nálunk annyival jobb a helyzet, hogy az én apósom legalább nem iszik, és nem lakunk, nem is laktunk együtt. Ezek szerint lehetne rosszabb is...
Az a helyzet, hogy nálunk pont fordítva volt. Amikor mi mentünk hozzájuk, ő bent ült a nappaliban, nézte a tévét, közben össze-vissza leette magát és a fotelt, a gatyáját otthagyta a szoba közepén zoknival együtt, még meg is taposta kicsit, anyósom mindezt elnézte neki valamiért.
Viszont érdekes módon más helyen - nálunk is -, mindig tudta, mi az illem, sosem kellett rászólni semmiért.
Ráadásul szerettem is, de azt, hogy anyósom miért hagyta rá éveken keresztül, hogy trehány legyen, azt azóta sem értem. Náluk én nem tettem szóvá, mert nem az én házamban csinálta. Nem mellesleg nagyobb tisztaság volt náluk mindig, mint sokszor nálunk két kisgyerek mellett. Sajna egy éven belül mindkettő meghalt. Pedig nem voltak idősek ők sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!