Túl reagálom vagy ez mást is idegesítene?

Szóval itt neked kell cselekedni, nem a párodnak.

Nehéz ezt így, hogy emg is értse, béke is maradjon, és valószínűleg nem megy. De nekem az lenne fontosabb, hogy ne szóljon bele mindenbe.

Szóval én leállítanám, ha hallanám, hogy kezdi, ha pedig nem hagyná, hogy elmondjam, kinyomnám a telefont szó nélkül. Előbb-utóbb észreveszi magát.

30-asnak van igaza!

Nálunk is volt hasonló, nem ennyire, de engem idegesített.Én nem tudtam hogy mondjam meg neki, hagyjon minket békén, jöjjön, megyünk, de ne szóljon az életünkbe bele. Ha tanácsra szorulunk, megkérdezzük.

Férjemet nem akartam anyja ellen hergelni, mert nem helyes.

De minden helyzetben ami nem tetszett, látta rajtam a férjem, és egy idő után már elkezdte őt is bosszantani az anyja, és elkezdett kiállni mellettünk.

Idő és türelem kellett hozzá, de végül elmaradtak a nagy problémák.Nagyon meg kell gondolni mit lép az ember, mert egy életre elronthat kapcsolatokat, viszont mindent ne tűrjön el.

34-es vagyok: Hát szerencsére nálunk nem megy ez a gyűlölködés, anyósellenesség, utálat.

Az én anyósommal is voltak gondok, de megoldottuk úgy, hogy nem távolodtunk el egymástól, nem utáltuk meg egymást. Egyszerűen ha nem vagyunk buták, hanem értelmes emberek, leülünk és komolyan megbeszéljük, kinek mi a gondja a másikkal! Ha kell, többször is.

Én szerettem-szeretem annyira a férjemet, hogy azt, aki megszülte, felnevelte nem fogom bántani! Ő ha tetszik, ha nem , a férjem édesanyja, a gyerekeim nagymamája! És eszerint viselkedek vele.Nem kell ráhagyni mindent, de mi egy család maradtunk, egy nagy összetartó család. A gyerekeim ezt látják, hogy időseket tiszteljék, óvják. Ha anyós ezt látja, érzi, nagyon gonosznak kell lennie, ha nem viszonozza, hanem keresztbetesz.

Nálunk ez bevált. Tudom könnyebb gyűlölködni, nem felvenni a telefont, mint ésszel és szeretettel megoldani a problémákat.